Rengetegszer jártam a Bucsecs hegységben, azon belül az Omul csúcson is megfordultam több tucatnyi alkalommal. Azonban mindig más arcát mutatja a természet ezen a csodálatos helyen és nemcsak itt. Főleg, ha megszállunk ebben a magashegyi menedékházban, akkor a naplementék és napfelkelték biztosan emlékezetesek maradnak. Ez alkalommal naplemente látványában nem gyönyörködhettünk az időjárás miatt, de napfelkeltében annál inkább.
2024 október 12-én szombaton esős időben szálltunk le a vonatról Busteni városában (800 m / 7,20 h). Fel voltunk készülve erre a napra, többnyire csapadékot jeleztek kövér fellegekkel. A Szarvasok völgyén terveztük a felmenetelt, amely egyik leghosszabb völgy a hegységben. Végigmentünk a Fehér-völgy utcáján, majd a hegység lábánál fokozatosan emelkedtünk a piros háromszög jelzést követve. Átkelünk a Kostila- és Galbenele sziklavölgyek aljában és kiérünk a Kostila tisztásra, majd a közeli útkereszteződésben megálltunk pihenni, falatozni. A sűrű fenyőfák aljába még nem hatolt be az eső, így viszonylag száraz terepre pakolhattuk ki elemózsiánkat.
Az útkereszteződésből nyugatra folytattuk utunkat, most már a Szarvasok völgyében, sárga sáv turistajelzésen. Az eső sűrűn szemerkélt, szerencsére néha-néha szünetet tartott. A szél is szállította a fellegeket, emiatt főleg az erdőhatár felett kilátásban is volt részünk. Néhány zergét kaptunk lencsevégre elég távol tőlünk, ahogyan legelésztek a Molnár-gerinc oldalában. Fokozatosan haladunk felfele, pihenni csak állva tudtunk az eső miatt. Ennek köszönhetően a fáradtság hamarabb jelentkezett, főleg a gyerekek körében. Azonban Uzonka ezen a magaslati vidéken új erőre kapott, amellyel a csúcsig jó iramban haladt. Az utolsó szerpentineken már meg sem álltunk, hiszen a szél egyre jobban fújt és nagyon át voltunk ázva a nyirkos idő miatt. Szerencsésen megérkezünk a Bucsecs legmagasabb pontjára, az Omul csúcsra és az ott található menedékházhoz (2507 m / 14,40 h).
Egyből az étkezdébe nyitottunk be, finom forró zöldséglevessel melegedtünk át. Bekéreztünk a szobába, ahol akkor indították be a fűtést, ezért estig még hideg volt. Hálózsákban és pokrócok alatt a gyerekek pihentek, közben figyeltük a párás ablakon keresztül a kinti ködös tájat. Idő elteltével egyre többen jelentek meg a hálószobában, estére nagyjából 20-an gyűlhettünk össze. Lefekvés előtt az étkezdében még felmelegítettük magunkat, majd nyugovóra tértünk.
Október 13-án vasárnap reggel csodálatos táj fogadott. Tiszta égbolt, alattunk felhőtenger. Igaz csípős hideg volt és a szél is jól fújt. Körbefényképeztük a tájat, majd reggelizés után elindultunk lefele ugyanazon a Szarvasok völgyén (2507 m / 9,40 h). Sokkal kellemesebb időben volt részünk, ki is használtuk heverészéssel a fűben több alkalommal. Hosszasan figyeltük a legelésző zergéket és találkoztunk Foxy rókával, aki a vidék sztárja az interneten. Nagyon sok emberrel találkoztunk, akik a jó időt kihasználva igyekeztek fel a csúcs felé. Mi nyugodalmasan menegettünk lefele, a Kostila-tisztás közelében még falatoztunk is. Visszatértünk szerencsésen Bustenibe egy gyönyörűen napsütötte őszi erdőben, gombákat szedegetve. Nagyon jó túrában volt részünk, amely emlékezetes marad mindegyikünk számára.
Fotók itt
