Csak a kisbakancs csapatunkkal már harmadik alkalommal jutottunk fel Háromszék legmagasabb pontjára a Lakócára, 2025 augusztus 30-án, szombaton. Gyönyörű nyárvégi időjárásban volt részünk egész nap, kellemes hőmérséklettel. A megfelelő kondíciók miatt is összesen 41-en gyűltünk össze az Ölyves vadászház szomszédságában, ahonnan gyalogtúránk indult (1150 m / 8,50 h).
Ez alkalommal körtúra formájában terveztük a Lakóca bejárását, tehát most a Máté Pál felé vettük az irányt. Nagyjából 3 km-t gyalogoltunk a kényelmes erdei úton, majd jobbra tértünk és egy erdészlak után következett útvonalunk nehezebb szakasza. A rengeteg málnának és áfonyának köszönhetően csapatunk jóllakott a zamatos erdei gyümölcsökből. Sietnünk nem kellett, hiszen ezt az időt is beleszámítottuk a túra útvonalába.
Egy meredek szakaszon kellett kimásznunk az elkövetkezőkben, piros pont jelzésen. Mivel jóformán jelen volt a málna az útvonalunk során, ezért még ezek a nehezebb szakaszok sem jelentettek fáradtságot. Laza iramban és sűrű pihenőkkel jutottunk fel a Kárpátok főgerincére. Elhaladtunk a menedékhely mellett és egy kerülő után már a Lakóca tetején álltunk (1777 m / 13,15 – 14,50 h). Itt még be lehetett lakmározni vörös áfonyából is, mielőtt lepihentünk volna. Volt aki árnyékot keresett, de jónéhányan a Nap sugaraival kényeztették magukat. A gyerekek nagyrészének az aktív pihenés jelentette a kikapcsolódást, hiszen ide-oda futkorásztak, erdőben építkeztek. Jóformán a másfél órai ottlétünk alatt meg sem álltak.
Indulás előtt csoportképet készítettünk és beazonosítottuk körbe-körbe a hegyeket, medencéket, de még halványan Sepsiszentgyörgy városát is. Lefele jövet a klasszikus útvonalon ereszkedtünk, kék pont jelzésen. Benéztünk a csúcs alatti menedékhelyre, amelynek fekhelyein ismét matracokat találunk sajnálatos módon. Ezek egyáltalán nem higiénikusak, hiszen hamar koszolódnak és nincs helye a hegyi menedékekben. Jó volna elszállítani őket, míg az erdők megtelnek koszos matracokkal. A Köves gerincen ereszkedtünk lefele, itt is a málna evése volt a fő sláger. Egy vékony forrás pici vizéből oltotta szomját akinek kimerült a készlete. Mindezekután kiérünk egy nagy tisztásra és ennek széléből már párszáz méter választott el az Ölyvestől, vagyis körtúránk végétől. Az itteni csordogáló forrás igen népszerű volt csapatunk körében, majd egymástól elbúcsúztunk a mihamarabbi viszontlátás reményében (1150 m / 17,30 h).
Köszönöm mindannyiatoknak részvételt, örvendek, hogy együtt tölthettük e szép napot!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése