A nem megfelelő időjárás miatt elhalasztott kirándulást, 2026 június 13-án szombaton sikerült megtartani nagyon szép időben a Kovászna Megyei Kiválóságközpont diákjaival. Habár néha jókora fellegek tarkították az eget, ez inkább a fotózáshoz szebb körülményeket teremtett. Összesen 26-an érkeztünk vonattal a predeáli vasútállomásra, majd taxikkal utaztunk a Csaplya-negyed szélébe, ahonnan gyalogútvonalunk indult (1150 m / 8,40 h). Miután köszöntöttük a társaságot, ránéztünk a Keresztény- és Nagykő havasokra, majd elindultunk. Első fázisban a jólismert és gyakran járt útvonalon meneteltünk fel az egykori Susai menedékházhoz, ahol most egy újabbfajta vendéglői épület van, azonban vendégeket mostanában nem vár, hiszen láthatóan elhagyatott állapotban található. A Bucsecs irányába való kilátást a magasra nőtt fenyőfák eltakarják, de közöttük még azonosíthattunk néhány völgyet és csúcsot. Megálltunk pihenni és falatozni, de sokat nem időztünk, mert még messze volt a túra vége és a szél is hidegen fújdogált (1420 m / 9,40 – 10,10 h). A Susai elnevezés valószínüleg az ott gyakran jelenlevő mezei csorbóka növénytől ered, tehát magyarul akár Csorbóka tisztásnak is hívhatnánk.
Továbbálltunk és egy kényelmes ereszkedőt követően az Azuga-patak völgyébe jutottunk le. Ezen a szakaszon nagyon sok szarvasnyomot láttunk, a medve is jelen van rendesen ezen az ember által gyéren járt erdőségekben. Az Azuga patakot ezen nap folyamán összesen hatszor ugrottuk át, vagy kényelmesen átsétáltunk fölötte a hídon. Elhagyva a patakot egy hosszan tartó emelkedőt követtünk a Retevoiu oldalában. Egyre fennebb érve, többet és többet láttunk a Bucsecs-hegység keleti oldalából, majd délre a Német-havas és Báj-havas központi részét vettük figyelmünkbe. Két szarvastehén ugrott át előttünk az ösvényen, ezt csak a csapat első résztvevői láthatták. Tócsákban rengeteg ebihalat találtunk, de alpesi gőtét is szemügyre vettünk. Immár kényelmes ösvényen folytattuk tovább, míg megérkeztünk a Vörös tóhoz, egy nagyon szép és hangulatos helyen található gyöngyszemhez. A fenyőfákkal körülvett tavacska a fény hatására most zöld színben pompázott, ennek partján kissé lepihentünk (1500 m / 12,50 – 13,10 h).
Egy meredek ereszkedő következett és ismét az Azuga patakot ugrottuk át, ezentúl ennek forrásvidékén. Itt sajnos erdőkitermelő munka megy végbe, emiatt elég nagy sarat kellett kerülgetnünk, sikerült is jól összemocskolni bakancsainkat. Továbbá erdőkitermelő utat is követtünk felfele egy jó darabon, szerencsére a turistajelzés kitért ebből és ismét szép erdei ösvényen találtuk magunkat. Két patakvölyget is kereszteztünk egy meredek oldalon, majd kiérünk egy jókora tisztásra. Mivel az óra állása eléggé előrehaladott volt, úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk a főgerinc felé tartó szakaszt és lefele tartunk. Mivel vonathoz voltunk kötve, ezért esélyünk sem lett volna az utolsót elérni. Így egy jó nagyot pihentünk, falatoztunk, csoportképet készítettünk (1500 m / 14,10 – 15,00 h). Felfedeztük a tájat is, láttuk a Hargitát, Nemerét, Háromszéki havasokat és települések közül Sepsiszentgyörgyöt is.
Elindultunk lefele egy meredek lejtőn, odalent ismét átugorva az Azuga patakot és ezt követtük 3 km-en át egy kényelmes erdei úton lefele. Aztán elhagyjuk a völgyet végérvényesen és egy hosszabb emelkedőben volt részünk a fenyvesben. Megközelítettük a Susai környékét, de most nem mentünk fel az építményekhez, hanem lent kikerültük kényelmes úton. Hamarosan bezártuk körutunkat és már egy kevés maradt a túránkból a Csaplya-negyed széléig, amelyet gond nélkül, kissé elfáradva gyalogoltuk le (1150 m / 18,30 h).
Köszönjük mindenkinek a részvételt, nagyon vagány társasággal túráztunk együtt!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése