Eredetileg március végére tervezett Fundáta túránkat most tudtuk megtartani 2026 augusztus 8-án, ahol összesen 45 személy vett részt, ebből 17 gyerek és 28 felnőtt. Rossz időjárás miatt kénytelenek voltunk egy más időpontra váltani és ez jó döntésnek bizonyult, hiszen most túrázásnak megfelelő légkört találtunk.
A fundátai polgármesteri hivatal előtt gyülekeztünk és indultunk (1269 m / 9,10 h). Miután köszöntöttem a népes csapatot, Kisfundáta felé vettük az irányt, nem a megszokott módon felfele – ahogyan egy túra szokott kezdődni – hanem lefele. Előttünk a Bucsecs nyugati oldala emelkedett és a Leaota nyúlványai. Ebben az órában nemigazán volt fotogénikus a kilátás, hiszen a Nap szembe sütött és a nyugati oldalak homályban voltak. Leértünk Kisfundáta elszórt házai közé, innen hol aszfaltos, hol makadám úton meneteltünk előre. Az egykori magyar-román határ közelében és mentén túráztunk.
Egy nagyon szép útszakasz következett, éspedig Felső Moécsra való leereszkedés. Széles és meredek hegyhátakon, kaszálókon kényelmesen haladtunk, szó szerint lábaink alatt terült el az imént említett település. Beértünk Felső Moécsra, itt már a kissé forgalmasabb aszfaltos úton jutottunk el a francia fotoművész kis múzeumához, amelynek udvarán lepihentünk és falatoztunk (1010 m / 12,45 – 14,00 h). Megtekintettük az értékes kiállítást, röviden elbeszélgettünk a művésszel, majd továbbindultunk. Távolban esőfelhőket vettünk észre, tehát felkészültünk a csapadékra.
Visszaindultunk Felső Moécs központja felé, egy lángosos büfé mellett azonban le kellett telepedni és édességgel feltölteni magunkat. Itt megfigyelhető volt, ahogyan néhány helybeli a meredek oldalon hagyományos módon kaszálták a füvet. A falu központjából keskeny ösvényen jókora szintet kellett felkapaszkodnunk. De nem bántuk meg, hiszen a település ismét a lábunk alá került, illetve a Bucsecs nyugati oldala most napsütésben pompázott délután révén. A nagyobb eső is elkerült minket, néhány cseppet kaptunk, de még az esőköpenyeket sem kellett használnunk. Cheile Gradistei előtt sétáltunk el, ahol néhányan kerekes lécekkel utánozták a sífutást. Nekünk már nem maradt hátra sok a túrából, a végére kellemesen hűvös szellő hűtött le bennünket és épp a túra végére egy szivárvány is kialakult. Nem is lehetett volna szebb befejezése az útvonalunknak (1269 m / 18,00 h).
Köszönöm mindenkinek, hogy együtt tölthettük ezt a szép szombatot, jó volt hallgatni és figyelni a gyerkszájakat, amelyek mindig mosolyt csalnak bárki arcára.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése