2013. augusztus 6., kedd
Jepi-szárazvölgy, aug 11
Felszerelés: sisak, hám, 2 karabiner, 1 napra élelem, esőköppeny, kemény talpú bakancs.
2013. július 29., hétfő
Bucsecs: Halott-völgy, júl 27
Kellemes nyári időben, kilencen indultunk a Kalinderu sípályától (900 m /
6,00 h). Embermagasságú fűben haladtunk a meredek emelkedőn felfele egészen a
sífelvonó felső állomásáig. Egy szusszanás erejével visszapillantottunk a
Báj-havas már napsütötte gerincére és azzal mentünk is be az erdőbe, a régi
vadászösvény után kutatva. A sok csapás közül elég nehéznek bizonyult
felfedezni az igazit, ezért eleinte igen meredek terepet másztunk ki.
Szerencsére azonban az irány jó volt. Aztán fennebb érve megtaláltuk a rendes
ösvényt, ezt használták a régi időkben is, amikor még nem volt turistajelzés a
szomszédos Jepi-völgyben. Hamarosan kiértünk a Tarlelor-tisztásra, amikor a Nap
már jó magasan járt (1650 m / 8,00 h).
Folyamatosan mendegéltünk, kisebb szusszanókat iktattunk be. A régi ösvény
nagyon be van nőve a fűvel, főleg a tisztáson kellett nagyon odafigyelni ennek
az irányára. A tisztás után egy nyeregbe értünk, ahonnan megkezdtük két
szakaszban a Spumoasa-völgybe való beereszkedést. Az első egy rövid ereszkedő
volt és az Inspumat-völgyet kereszteztük, a másikban jóval nagyobb szintet
veszítettünk (kb 100 m), a Spumoasa-völgy aljáig. Egy nagyon ingatag kőfolyáson
történt az ereszkedés, nagyon oda kellett figyelni a lépésekre és a kövekre,
hogy ne induljanak el lábaink alól. Itt elhagytuk a Jepi-völgy felé tartó vadászösvényt
és megkezdtük a mászást az Ablakos-öv (Portita) irányába. Első fázisban a
sziklavölgyben mentünk, majd kitértünk jobbra és rövidítést alkalmaztunk egy
roppant meredek füves terepen, amely sokak számára „gyilkosnak” bizonyult. E meredek
füves terep végén találtuk az Ablakos-övet (Braul Portitei), ahol tartottunk
egy megérdemelt pihenőt. Szerencsénkre az időjárás velünk tartott és igazi
pihenésre való alkalmakat nyújtott.
Az övön sétáltunk az alig 20 percre található sziklaablakig. Innen
csodálatos kilátásban volt részünk az alattunk kígyózó Prahova-völgyre és annak
településeire, illetve a Báj-havasra. Itt leültünk feltölteni az energiánkat,
elfogyasztani alamizsnánk egy részét (1950 m / 10,50 – 11,30 h).
Evés után folytattuk utunkat az övön, egy traverzálás következett a törpefenyőben.
Szerencsére most mintha jobban lehetett volna követni az ösvényt mint korábban
amikor itt jártam, ennek köszönhetően hamarabb és könnyebben hagytuk magunk
után ezt a szakaszt. A Zangur-völgy felső traverzálása után a mi sziklavölgyünk
következett. A Halott-völgy (Valcelul Mortului) a hegység egyik jellegzetes
sziklavölgye, érdekesebbnél érdekesebb szöktetőkkel (1B) és a Caraiman
szárazvölgyébe „ömlik” bele. Mivel az övön közelítettük meg a völgyet, így
megspóroltuk az alsó szakaszt. Tehát a Halott-völgy közepétől felfele tartó
szakaszát másztuk ki.
Előkerültek a sisakok, hámok és indultunk is neki. Az első szöktető jobb oldalát
céloztuk magy egy rövid traverz következtében hagytuk magunk után. A szöktetők
között ingatag köveket találtunk, itt ügyelni kellett a magunk alatt levő
társainkra. A kötélbiztosítás is jónak bizonyult és igénybe vehette aki
szükségét érezte. Következett két kisebb szöktető, amelyeket direkt módon
másztunk ki. Mivel észak-keleti beállítottságú a völgy, így a napsugarak nem
kényeztethetik. Az ugratók zöme nyirkos, ezért a bakancstalpak csúsznak. Az
előrehaladás nagyobb figyelmet követelt. A negyedik legmagasabb szöktetőt mi
kikerültük, de a társaság egyik fele direkt módon mászta ki. A kikerülés egy balra
tartó párkányon történt meg, utána egy éles gerinc következett. Majd visszatértünk
egy nagyon keskeny párkányon a völgybe. Továbbá egy beszorult szikla alatt
kellett másznunk és még két kisebb szöktetőt magunk mögött hagynunk. Ezzel ki
is értünk az Ablakos-gerincre (Creasta Portitei). Az elmaradhatatlan csoportkép
után a gerincen másztunk ki a Caraiman-keresztig. A jó időjárásnak köszönhetően
rengeteg turista fordult meg itt, mondjuk számítottunk is erre. Leültünk
pihenni, ebédelni (2285 m / 14,45 – 15,15 h).
Evés után a már jólismert Caraiman Nagy Övén ereszkedtünk le a
menedékházhoz, onnan pedig kényelmes ritmusban a Jepi-völgyön közelítettük meg
Busteni városát (900 m / 18,20 h). Hideg sörök társaságában, jókedvűen tettünk
pontot a nap végére és elmélkedtünk az eljövendő útvonalakról.
Fotók:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.623247847700241.1073741837.100000450948657&type=1&l=f6e47bbaa8
2013. július 23., kedd
Babakirándulás Felső Csernátonba, júl 21
Hat felnőttből és három gyerekből állt a júliusi babakirándulás résztvevők
száma, amely a Felső Csernáton szomszédságába volt megrendezve. E júliusi
vasárnapra két feredő meglátogatása és kipróbálása volt a cél, illetve az
Ika-vár megtekintése. Reggeliben igen hűvösnek indult a nap, már-már gondoltuk,
hogy nem lesz fürdeni alkalmas idő.
10 órakor gyűltünk össze Alsó Csernátonban, majd kiskocsikkal felmentünk a
7 km-re található Malom feredő- és a fölötte található Ika-vár szomszédságába.
Itt a kialakított parkolóban hagytuk az autókat és gyalogosan sétáltunk el a
Csókás feredőig. A 2-3 km-es útszakaszt is megtehettük volna autóval, de nem
akartunk mozgáshányban szenvedni és persze kissé meg kellett mozgassuk az
izmainkat is. A tavaly felújított Csókás feredő víze édes-kénes vagyis
székelyesen jó büdös, illetve nagyon hideg. Tapasztaltam is, hiszen a
vérkeringésem hirtelen felgyorsult a belemártózás közben. Nagyon szép, árnyékos
helyen terül el, közelében pihenőhely is ki van alakítva. Miután kipróbáltuk e
jó gyógyvizet, visszasétáltunk az indulási pontunkhoz, vagyis a Malom
feredőhöz. Ezt a szintén tavaly felújított nagyméretű medencét egy
édesforrásvíz táplálja és hetente cserélik a vizét. Mire odaértünk az időjárás
is egyre kegyesebb lett a fürdőzőkhöz, vagyis kellemesen felmelegedett. Egy csoport
helybeli gyerekcsapat csobbantak nagyokat a nagy vízben, a felnőttek csak
sopánkodtak, hogy mennyire hideg a víz. Hát nem volt igazuk, hiszen ahogyan
bementünk a vízbe, máris elmúlt a hideg érzés. A medence környéke is ki van
bővítve asztalokkal, padokkal, tűzhellyel és egy kis játszótérrel.
A fürdés után kimásztunk a medence fölötti kis dombra egy kényelmes ösvényen. Itt találtuk
az Ika-várat. A kis torony még felujítás alatt áll, de így is szép látványban
volt részünk.
Ezek után mi hazatértünk, de volt aki maradt még fürödni és volt
lehetőségük meglátogatni egy épp akkor működő vízimalmot.
Egy nagyon szép vidéket volt alkalmunk megismerni, mi még szeretnénk e
tájra visszatérni és ajánlom mindenkinek, hogy családjával töltsön egy szép
napot az Ika-vár árnyékában. Nem bánja meg.
Fotók:
Bucsecs sziklatúra: Portita öv - Halottak völgye
Kedves aktív túrázók!
A Háromszéki EKE szombaton (július 27) az idei sziklatúrasorozat második túráját szervezi a Bucsecsbe, a Busteni – Kalinderu sípálya – régi vadászösvény – Portita öv – Halottak völgye – Caraiman kereszt – Jepi völgy – Busteni útvonalon.
Jól edzett, tériszonymentes turisták jelentkezhetnek.
Indulás: 4,30 órakor a sepsiszentgyörgyi MOL benzinkúttól
Felszerelés: sisak, hám, 2 karabiner, 1 napra élelem,
esőköppeny, kemény talpú bakancs.
Túraidő: 10-12 óra.
Szintkülönbség: +/- 1500 m.
Megkérek minden résztvevőt, hogy jelentkezzen telefonon: 0745-058179.
Köszönettel, Laci
2013. július 17., szerda
Babakirándulás az Ika-várhoz
Kedves Gyerekek és Szülők!
Az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztálya által szervezett
babakirándulás következő állomása Felsőcsernáton lesz. Felkeressük a
felújított Malom- és Csókás feredőket, illetve meglátogatjuk az Ika
várát is. Reméljük kánikula lesz, hogy minél kellemesebb és élvezetesebb
legyen a fürdés.
Időpont: 2013 július 21 (vasárnap).
Útvonal: Malom feredő – Csókás feredő – Ika vára.
Könnyű babakirándulás. E kiránduláson a lényeg nem a gyalogláson lesz,
hanem a lazításon, fürdésen. Reméljük az időjárás is fog kedvezni
nekünk.
Felszerelés: kis tízórai, fürdőruha. Kisbabával
rendelkező szülők hátihordozóval, hordozókendővel, babakocsival
hozhatják kicsinyüket.
Találkozó Alsócsernátonban a főútról való letérőnél 10 órakor. Onnan együtt megyünk az autókkal fel a fürdőig.
A visszajövetel kötetlen. Lehet ülni egy fél órát, vagy egész napot. Mindenki belátása szerint történik.
Rossz idő esetén a túra elhalasztódik.
Érdeklődni, jelentkezni a következő címen:
gl_zsolt@yahoo.com
tel. 0745-058179 – Gáspár László Zsolt
Megjegyzés: jöhet bárki gyerekkel vagy gyerek nélkül.
Mindenkit szeretettel várunk !
2013. július 1., hétfő
Bucsecs: Légpárkány, jún 30
10-en indultunk Busteniből, az Alpin menedékháztól egy turázásnak megfelelő
szombat reggelen (900 m / 5,55 h). A társaság nagy részén látszott némi
izgalom, hiszen egy nagyon szép útvonalat tűztünk ki célul, a Bucsecs
platójának elérése a Légpárkányon- és a Fehér-völgy-gerincen keresztül. A
többség számára ismeretlen volt az útvonal, ígyhát nagy lelkesedéssel vágtunk
neki. A Malaiesti felé tartó piros háromszög jelzésen normális ütemben és
folyamatosan mentünk felfele. Majd jelzetlen ösvényre térve, a Kostila
menedékhely felé vettük utunkat. Útközben megtekintettük egy nagy sziklatömbre
elhelyezett több turista emléktábláját, majd felfrissülhettünk a közeli forrás
vízéből. Rögtön a Kostila-völgy előtt letértünk a menedékhely felé vezető útról
és a Légpárkány felé kanyarodtunk. A menedékhely csak egy töpésre volt tőlünk,
de nem volt értelme átmenni érte, úgyis csapatunk nagyon jó erőben volt. Fűvel felnőtt
ösvényen kacskaringóztunk felfele, az utat jól lehetett követni. Ahogyan közeledtünk
a sziklákokhoz egyre meredekebben kapaszkodtunk. Hamarosan a Sziklás-völgyben
találtuk magunkat (Valcelul Stancos), amelyet a Leshelyig követtünk (La Panda).
Itt nagyobb pihenőt tartottunk, reggeliztünk, hiszen az utunk nehezebb fele
ezután következett (1900 m / 8,10 – 8,40 h).
A Leshelytől rögtön felfele tartottunk egy sziklás kuloár következett. A
kuloár közepétől felfele láncokkal volt biztosítva, ez jól jött hiszen teljesen
nedves és csúszós sziklát találtunk. A nagyon élvezetes mászás után
megtekintettük a 30 évvel ezelőtt elhunyt gyergyói hegymászók emléktábláját. Az
emléktáblától egy kissé kitett helyen harántoztunk egészen a Policandru-völgy
széléig. Utunk ezentúl e völgyben vagy mellette haladt felfele egészen a
Légpárkány bejáratáig. Kisebb szöktetőket hagytunk magunk után, majd egy
hosszabb mászás következett szintén láncokkal biztosítva. Aztán egy sűrű
törpefenyvesen verekedtük át magunkat és megérkeztünk a Légpárkány bejáratához
(2100 m / 9,40 h). Sajnos amire ideértünk teljesen befödött a köd mindent. Az idő
kellemes volt, eső sem veszélyeztetett minket, de ahonnan az egyik legszebb
kilátásban kellett volna részünk legyen, a köd beborított mindent. Vártunk is
jó negyedórát, hátha valamit megmutat a hegy magából. Hát nagyon kis „ablak”
nyílt ki pár pillanatra előttünk ezalatt vajmi keveset megtekinthettünk a
Fehér-völgy aljából.
A pihenő után nekivágtunk a
Légpárkánynak. A keskeny sziklaösvény láncokkal van biztosítva, így nem okozott
problémát senkinek az áthaladás. Sőt nagyon élveztük ezt a rövid sétát, a
párkányon való lépéseket. Kiérve a Fehér-völgy-gerincére ismét leültünk és
vártuk, hátha megsajnál a természet és a hegy is megmutat valamit magából. Várakozásunk
nem volt hiába, hiszen ha nagyon kevés pillanatra is, de a Kostila-völgyből
valamennyire felszállt a köd, aztán tőlünk nem messze épp egy zergecsalád
pihent és figyeltük egymást. Persze igyekeztünk amennyire lehet lefotózni őket.
Az utunkat a Fehér-völgy-gerincen folytattuk a plató irányába. Nem siettünk,
időnk volt bőven, sajnos a kilátással nem volt nagy szerencsénk. Ebbe lassan
mindenki belenyugodott, de hát az előrejelzések sem voltak túl biztatóak,
úgyhogy meg lehettünk elégedve azzal amit láttunk. És persze felfogadtuk, hogy
még eljövünk. A Kostila-övet elhagyva, a Gelepeanu-kéményen keresztül értük el
a Kostila-csúcs alatti platót (2450 m / 11,30 – 12,30 h). A kellemes időre való
tekintettel hosszabb pihenőt iktattunk be, ebédeléssel összekötve.
Pihenő után csoportképet készítettünk és megkezdtük vándorlásunkat a
Caraiman-kereszt felé. Először kikerültük a Kostila-csúcsot, majd ráálltunk a
piros kereszt jelzésre, amely a Caraiman-csúcson keresztül a kereszthez
vezetett. Ezen a szakaszon már jobb kilátásban részesültünk, főleg a kereszttől
megláthattuk az előbbi útvonalunk részleteit. Innen a Caraiman-övön végigmenve
a hasonló nevű menedékházhoz ereszkedtünk (2025 m / 14,20 h). Utunk során
többször megálltunk pár perces pihenőkre, sietségre nem volt okunk. A menedékháztól
a kék kereszttel jelzett közismert Jepi-völgyön ereszkedtünk le Busteni-ig (900
m / 16,20 h).
Nagyon szuper és jókedvű társasággal jártuk végig az egész kirándulást, köszönet érte. A sziklatúra
sorozat folytatódik, úgyhogy lehet készülődni a következőre.
Fotók:
2013. június 25., kedd
Bucsecs: Légpárkány-túra, jún 29
Kedves aktív túrázók!
A Háromszéki EKE szombaton (június 29) sziklatúrát szervez a Bucsecsbe,
a Légpárkányra. Jól edzett, tériszonymentes turisták jelentkezhetnek.
Az idei sziklatúrasorozat első állomása lesz, tehát ez lenne a
legkönnyebb a nehezebbek közül.
Indulás: 4,30 órakor a sepsiszentgyörgyi MOL benzinkúttól
Felszerelés: sisak, 1 napra élelem, esőköppeny, kemény talpú bakancs.
Aki szükségét érzi a biztosításnak a Légpárkányon hozzon hámot, 2
karabinert egy legalább 180-as hevedert, vagy 2-3 m kötelet.
Túraidő: 10-12 óra.
Szintkülönbség: +/- 1700 m.
Figyelem: rossz időjárás esetén a túra elmarad. Jelenleg nem túl jók az előrejelzések, de még kivárunk vele.
Megkérek minden résztvevőt, hogy jelentkezzen telefonon: 0745-058179.
Köszönettel, Laci
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)