2022 március 12-én szombaton, 17-en gyűltünk össze a
sepsiszentgyörgyi Kálvin téren, hogy kezdetét vegyük a városunk
környékének piros körútjának lejárását (530 m / 7,00 h).
Három körtúra indul Sepsiszentgyörgyről, vagyis a kék, sárga
és piros. Az utóbbi a leghosszabb és érinti Sugásfürdő alsó
részét, Előpatakot és a Baróti-hegység két legmagasabb
pontját: a Görgőt és a Havad tetőt.
Március
közepe az idén igen hideg idővel köszöntött be. Havazással és
bőven fagypont alatti értékekkel. Csípős
hidegben indultunk útnak, épp napfelkeltekor. Ahogy kiértünk a
városból és a Debren-tető kopasz dombjára értünk, egyből be
is melegedtünk, igaz nemcsak a Nap hatására, hanem a gyors
iramunknak köszönhetően. Innen fentről szépen látszott a még
ébredező város északi része, illetve a Bodoki-hegység
nyúlványa. Erdőben folytattuk utunkat, immár havas ösvényen.
Ahogyan egyre mélyebbre kerültünk az erdőben, a hó vastagsága
is nőtt, igazi téli tájképet varázsolva elénk. Rögtön négy
őzikét figyeltünk meg, ahogyan fürgén elszökdöstek előlünk.
Különben e túranapon nagyjából 15 őzikét számoltunk össze
útvonalunk során.
Egy
hosszan tartó, de kényelmes emelkedő után, beereszkedtünk
Sugásfürdő alsó részébe, pontosan a hóágyúk számára
szükséges tó mellé. Éhesek voltunk, de itt a völgyben nem
akartunk fagyoskodni, ezért egy picit kimásztunk a Görgő lábán
egy napsütötte oldalra, ahol kényelmesen tízóraizhattunk
(820 m / 10,00 – 10,30 h). Falatozás közben látszódott a
település nagy sípályájának
felső része, ahol többen hódoltak e népszerű sportnak. Evés
után meredeken kapaszkodtunk fel a Görgő csúcsára, mély hóban.
Talán ez a szakasz volt a legnehezebb a túra során. Néhol térdig
is süppedtünk a porhóban, nyomot kellett törni. A kitartó
küzdelemnek azonban megérett a gyümölcse és büszkén állhattunk
a fenyőerdővel borított
Görgő csúcsán, egy csoportkép erejéig (1017 m / 11,20 h / 10
km).
Útvonalunk
második szakasza következett, vagyis beereszkedés Előpatakra.
Egyelőre elsétáltunk a Gyertyános-kút mellet, majd a hegység
legmagasabb pontja mellett – Havad (1019 m) – meneteltünk. Itt
egy traktor nyomára bukkantunk, amely nagyon megkönnyítette
további dolgunkat. Hiszen nem kellett a mély hóban járni. Egy
hosszú tisztáson ereszkedtünk befele a vakító
napfényben. A körülöttünk levő tájat alig tudtuk megfigyelni,
annyira erősen sütött a Nap. Azért természetesen nem hagytuk
figyelmen kívül
a Bucsecs, Királykő és Fogaras vonulatát, illetve a Keleti
Kárpátok hozzánk közel fekvő hegységeit. Ereszkedésünk utolsó
szakasza erdőben történt, majd megérkeztünk Előpatak
központjába (590 m / 14,00 – 14,30 h / 18 km). A napsütötte
gyepre és padokra igen kellemes volt letelepedni és falatozni. Jól
megpihentünk, hiszen a túra jelentős része várt még ránk.
Elbúcsúztunk
a szebb időket megélt üdülőteleptől, egy meredek kaptatóval
kezdtük a túránk harmadik – és egyben utolsó – szakaszát.
Kiérve a Farbükk tetejére, szerencsénkre egy szekérnyomot
követhettünk a továbbiakban, az ugyancsak havas terepen. Csupasz
vörösfenyők mellett haladunk el, majd kiérünk ismét a hegység
főgerincére, amelyet keresztezünk. Az óriási Keresztény-legelő
tetején vagyunk és a Nap sugarainak dőlésszöge kedvezően hatott
kilátásunkra kelet irányban. A Kárpátkanyar összes hegyeit
felismertük, mindegyik annyira fehér volt mint télvíz
idején. Innen már könnyű dolgunk volt hazáig, ami a menetelést
illeti. Kisebb emelkedők és ereszkedők váltották egymást, majd
a Szalamáj-tisztás és Kéni-puszta érintésével máris a Pacé
tetején, az Orotványon álltunk. Előttünk Sepsiszentgyörgy
városa a lemenő Nap fényében csodálatosan csillogott (620 m /
17,45 h / 28 km). Itt búcsúztunk el egymástól egy újabb szép
túra reményében.
Köszönöm
az egész csapatnak a részvételt. Külön elismerést érdemel a 10
éves Uzonka, aki 30 km-t gyalogolt téli körülmények között a
Baróti-hegység havas ösvényein. Rendkívüli
teljesítmény
számára, hiszen a felnőttek iramát kellett felvennie. Gratulálok
kislányom!
Fotók itt