2015. július 20., hétfő

Kisbakancs minitábor a Garcsin völgyében, jún 13-14



Második alkalommal szervezte a Háromszéki EKE Kisbakancs minitáborát, június 13-14 között a Nagykőhavas lábánál található Pünkösdi Rózsa menedékháznál. A két hónapos készülődés zökkenőmentesen ment Balázsi Mihály tulajdonosnak köszönhetően.

Szombaton 88-an gyűltünk össze Négyfaluban, ebből 41 gyerek volt. A résztvevők többsége természetesen Sepsiszentgyörgy- vagy annak vonzáskörzetébe tartozóak. Ezenkívül jegyeztünk családokat Négyfaluból, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, de még a távolabbi Kolozsvárról is.

Gyülekező után mindannyian együtt autóztunk ki a Garcsin völgyében található Pünkösdi Rózsa menedékházhoz, ahol már vártak ránk. A többség sátoros éjszakázást választott, ők nekiálltak az éjjeli menedék felállításának. A menedékház is megtelt teljesen, minden szoba elfoglalódott. Miután mindenki berendezkedett egy kis kirándulást tettünk a 3 km-re levő medvelesig, amelynek tisztásán jókora családi pihenőt tartottunk. Természetesen a medveles nagy érdeklődéssel bírt, a gyerekek teljesen a birtokukba vették. A játék után visszatértünk a menedékházhoz és örvendtünk, hogy nem kaptunk az égi áldásból, hiszen nem messze tőlünk heves esős idő fenyegetett. A háznál megtisztelt jelenlétével Dr. Kovács Lehel István – EKE-elnök akivel jólesett a baráti beszélgetés. Estére elkészült a várva várt babgulyás, amelyből mindenki jóllakott. A napot hatalmas tábortűzzel és baráti beszélgetésekkel zártuk.

Másnap a reggeli után a gyerekeknek tombolát szerveztünk. Minden szülő hozott egy kis ajándékot ahány gyerekkel jött, így mindenki kaphatott valamit. A gyerekek izgatottan várták, hogy milyen játékot hoz nekik a sors. Egyesek nagyon szerencsésnek érezték magukat, mások kissé elszontyolodtak, ha nem  a várva várt játékot kapták. Természetesen sorsolás után következhetett  a cserebere. Az esemény után megköszöntük mindenkinek a részvételt és szállingózott a társaság hazafelé.

Köszönettel tartozom a minitábor megszervezésében nyújtott segítségért a következő személyeknek: Puskás Melinda, Puskás Csaba, Barna Lehel, Fekete Mihály és Balázsi Mihály. 

2015. június 9., kedd

A Királykő nyugati oldalában, jún 6



Gyönyörűszép június reggelen, öten indultunk a Plaiul Foii menedékháztól (849 m / 6,00 h). A Királylány-kunyhó felé vettük utunkat, friss erőben de laza tempóval. Nem kellett sietni. A könnyű erdei terepen így is jól haladtunk. Fennebb a kőgörgeteges völgy kissé megnehezítette az előrehaladást, majd egy meredek, de jól járható ösvényen értük el a Királylány Kastélyt (1610 m / 8,15 - 9,00 h). Örvendezve tapasztaltuk, hogy felújították a kis építményt és a környék is tisztán van tartva. A kilátóhely mellett reggeliztünk, majd folytattuk utunkat felfele.

Az erdei ösvényeket a Királykő sziklavilága váltotta fel. Öröm volt mászkálni a jó fogásokkal és lépésekkel rendelkező szöktetőkön. Észrevétlenül küzdöttünk le 200 m szintkülönbséget és máris az Aninata-menedék mellett találtuk magunkat (1820 m / 9,50 – 10,20 h). Addig is a közelben egy nagyon édes zergecsaládot figyelhettünk meg a kicsinyekkel. Csodálkozva néztük a sziklán való szökdécselésüket, mint merész tornászok úgy ugrándoztak kőröl-kőre.

Beírtuk a menedéken található könyvbe a nevünket és továbbálltunk. A Közép-öv felé vettük utunkat. Amíg azt elértük, betekintést nyerhettünk az Anghelide-kanyon felső kijáratáról. Innen egy rövid kőfolyásos szakasz vezetett ki bennünket a Közép övre, ahol már a Nap sugarai is kezdtek simogatni. Ezen a szakaszon és az elkövetkezőkben több pihenőt engedtünk meg magunknak, hiszen volt mit bámulni az elbűvölő tájban.

Folytattuk utunkat a Közép övön a Calinet-völgy irányába. Rögtön a La Ulcior elnevezésű kőlik mellett haladtunk el, amelyben csöpögött a víz. Egy durvább ereszkedő következett, majd egy hónyelvet kereszteztünk. Ezentúl az öv hol fel, hol lefele vezetett bennünket, egyik völgyből a másikba. Ezen a szakaszon találkoztunk a Csíki EKE népes csapatával is. A Termopile átjárótól azonban enyhült az útvonalunk, csökkentek az ingadozó szintkülönbségek. A Calinet-völgy előtt megálltunk ebédelni és pihenni. 

Aztán beereszkedtünk a mély völgybe és kimásztunk a Vaslétra elnevezésű helyen (1650 m / 15,00 h). A Reménység menedékhelyhez már nem láttuk ertelmét felmenni, inkább lefele vettük az irányt. A Sárga fal alatt kissé kellemetlen volt a nagy melegben kőfolyáson ereszkedni, de hamar ment. Innen sima séta a Plaiul Foii menedékházig (849 m / 16,30 h)

Fotók:

2015. május 18., hétfő

Nagykő-és Keresztényhavas



Május 17-én vasárnap reggel, Bajka Laci barátommal a Malomdomboktól indultunk (650 m / 6,00 h). A terv a két hegység bejárása volt egy nap alatt. Felhős reggelünk volt, de tudtuk, hogy hamarosan helyrejön, így nem izgultunk az időjárás felől. Szaporán szedtük lábainkat a friss reggelen a Sipoly völgyében. Az újonnan felszerelt tioli kötélpályát és a sárga sáv jelzést követve. A Hétlétrás-vízesés melletti háznál kutya sem volt, így nem is gondolkoztunk a vízesést kikerülő variánson. Átléptük egyszerűen a kaput és szépen meglátogattuk az ezerszer bejárt szakadékot.

Ezek után egy meredekebb emelkedőt küzdtünk le, mielőtt megérkeztünk a Nagykőhavasi menedékházhoz (1630 m / 7,40 – 8,00 h). A pihenő alatt reggeliztünk, aztán kiderült, hogy a marosvásárhelyi EKE egy csoportja is ott van, akiket köszöntöttünk. A gyors energiafeltöltés után búcsuzunk is Attilától, a gondnoktól és indulunk a csúcs felé. Jó iramban haladunk, hamarosan el is érjük azt (1843 m / 8,20 h). Néhány fotó után indulunnk lefele a Tamina irányába. Fentről szépen látszott a Bucsecs, ellenben a Keresztényhavas felhőbe burkolózott.

A Tamina felé való leereszkedés helyenként meglehetősen sáros volt. Bejártuk a vízesést is, főleg az alsó létra van jobban összetörve, ha kissé nagyobb lett volna a vízállás bizony megáztunk volna. Így is néha bele kellett lépni a sebes vízbe. A szoros meglátogatása után lerohantunk Felső Tömösre és itt pontot tettünk a Nagykőhavas lejárásának (700 m / 10,15 h).

Következett a Keresztényhavas. A felső-tömösi vasútállomástól induló piros háromszög jelzést követtük a Lovak-gerince felé. Eleinte laza erdőkitermelő út volt, majd a gerincre egy roppant meredek emelkedő. Ez ki is szívta energiánk egy részét rendesen. Gyorsan egy energiafeltöltést is elvégeztünk, de már nem voltunk épp a Nagykőhavasi formában természetesen. Igaz a terep is sokkal meredekebb volt. Na de lassan és biztosan felérünk a Három Kislány tisztásra (1610 m), ahonnan ismét lazább terep következett. Innen szárnyakra kaptunk és hamarosan a Keresztényhavas csúcsán álltunk a ködben (1799 m / 13,00 – 13,30 h). Sajnos a hegy csúcsát köd borította, így nem láttunk semmit csak egymást. Ez különben nem is zavart, hiszen jól ismerjük a tájat, de azért jó lett volna megpillantani a Nagykőhavast ahonnan jöttünk. Na de ez van. Ehelyett egy jót faltunk és indultunk lefele a Kígyók ösvényén.

Néhol meredek ereszkedő alatt a kidőlt fák nehezítették a menetelésünket, de mivel lefele mentünk ez nem okozott gondot. Nem is siettünk nagyon, időben voltunk bőven. Lennebb ahol a Nap is kisütött jó volt kissé kifeküdni sütkérezni. Nem sokáig, hogy ne aludjunk el. Kényelmesen érkezünk meg az alsó-tömösi vasútállomás mellé, ahonnan még egy bő km-t gyalogolunk a Malomdombokig, immár nyári melegben, ahol autónk várt (650 m / 16,00 h).

Fotók:


Kisbakancs-túra a Királykőn



Május 16-án, szombaton 34-en indultunk a Botorog forrás melletti parkolóból. A létszámból 15-en gyerekek voltak. Az esős előrejelzés ellenére ilyen szép számban jelentünk meg a kiránduláson. Ki hitte volna?

A sárga sáv jelzést követve gyerektempóban mendegéltünk a Curmatura menedékház irányába. A felhők között még a Nap is kisütött, aminek nagyon örvendeztünk. Az ösvényen ismertető táblák voltak kihelyezve, ahol betekintést nyerhettünk a hegység növény- és állatvilágába. Meglepő módon a gyerekek sok állatfajt felismertek a képeken.

A Zanoaga tisztásra érve kissé fellélegezhettünk, hiszen az útszakasz nehézségei megszűntek, innen tovább egyszerű séta várt ránk. Sajnos a Királykő gerincét felhők borították, így nem volt szerencsénk gyönyörködni ennek látványában. De örvendtünk, hogy nem esik az eső és az idő is kellemes.

A meendékháznál ebédeltünk, majd kimentünk a friss levegőre. Ott aztán a gyerekek többféle szórakozási lehetőséget is kipróbáltak. Lehetett kutyát simogatni, egy terepjáró járgányt kezelés alá venni, hintázni és sok más egyebet. Az idő elteltével csoportképet készítettünk és indultunk lefele a Zernyesti-szoros irányába. Mivel nem esett az eső ezt az utvonalat választottuk.

A szorost hamar elértük egy sárga pont jelzésen. Ott aztán lehetett csodálkozni a hatalmas sziklafalakon. Szájtátva, de ugyanakkor viháncolva jártuk végig a 2-3 km hosszúságú természeti csodát, majd elhagyva azt egy rövid levezető séta után visszaérkeztünk az autókhoz. És ekkor az eső is eleredt...

Csodálatos napot töltöttünk együtt, köszönet a szülőknek és gyerekeknek. Találkozzunk a júniusi minitáborban!

Fotók: