2015. július 27., hétfő

Bucsecs: Molnár Fogak-öve - Légpárkány, júl 25



Szombaton öten indultunk a Busteniben található Alpin menedékháztól (900 m / 6,15 óra). Friss erőben jó iramot diktáltunk a Kostila-tisztás irányába, majd felfele a Szarvasok-völgyén. Már kora reggel nagy volt a hőség, rendesen jólesett amikor egy kis árnyékba érkeztünk. Rátalálunk a Molnár-övre és azon folytatjuk utunkat, elhagyva a turistaútat (1700 m / 8,15 h). Egyre szebb kilátásban van részünk, ahogyan fokozatosan emelkedünk a Molnár-gerinc irányába. Az ösvény alig látható, tehát sokan nem járnak errefelé, lehetséges ezért is rengeteg szebbnél-szebb havasi gyopárt csodálhattunk. Megérkezünk a Molnár-gerincre és pihenőt tartunk (2000 m / 9,15 – 9,30 h).

Innen a gerincen folytatjuk utunkat a Fogak irányába. Kezdetben egy jó meredek kaptató izzaszt meg bennünket, aztán átsétálunk az Éles gerincen és máris a Nagy Fog alatt találjuk magunkat. Ennek kimászását tervbe is vettük, úgyhogy gondolkozás nélkül kimásztunk rá. Gyönyörű kilátásban volt részünk erről a hegyes sziklacsúcsról minden irányban. Többet is elidőztünk itt, nem volt okunk a sietségre. Pihenés után visszajövünk és a Fogak-őve bejáratánál feltöltjük energiatartalékunkat (2100 m / 10,45 -11,30 h).

Itt elkezdjük a Bucsecs egyik legszebb övének a bejárását egy nagyon kényelmes ösvényen. Fejünk felett merészen emelkednek az égbe a hegyes sziklatornyok. Csodálatos látvány és felemelő érzés ilyen helyen sétálni mindenki számára, még ha nem is első alkalommal jár errefelé. Egészen a Mély-völgyig követjük az ösvényt, majd azon hirtelen egy nagyon erős kapaszkodó után visszamászunk a Molnár-gerincre. Még egy nagyobb emelkedőt kell leküzdenünk és az Omul-csúcson találjuk magunkat (2507 m / 13,00 – 13,45 h).

A hőség errefelé sem enyhült, annak ellenére, hogy ilyen magasan vagyunk. A menedékház környékén rengeteg a turista, sokan keresvén a hűvösebb időjárást. Na most ebbben rendesen csalódhattak. Terv szerint egyszerűen a Szarvasok-völgyén ereszkedtünk volna vissza Bustenibe. De mivel jó erőben voltunk és időnk is volt bőven, úgy határoztunk, hogy a Légpárkányon megyünk le.

Elhatározásunkat tett követte, így kezdtünk szaporán lépkedni a Kostila felé. Nagyon jó iramban haladtunk, közben ügyelve a rengeteg turistára akik főleg az Omul-menedékház felé igyekeztek. A gyors iramunknak köszönhetően viszonylag hamar elérjük a Kostilát, azt kikerüljük és rátalálunk a Gelepeanu-kémény felső kijáratához, amelyen kezdjük az ereszkedésünket (2450 m / 15,00 h). Hamar megy az ereszkedés, problémák nélkül. A Kostila-öv környékén találkozunk felfele mászó turistákkal akikkel röviden elbeszélgetünk. A Fehér-völgy gerincén ereszkedünk le a Légpárkányhoz, ahol sepsiszentgyörgyi csapattal találkozunk (2100 m / 15,40 – 16,15 h). Természetesen hosszasan elbeszélgetünk, viccelődünk. Majd búcsúzkodunk, hiszen ők felfele tartottak. Végigsétálunk a rövid Légpárkányon, aztán a másik végénél a kilátónál nekiláttunk enni. Közben nem győztünk betelni a látvánnyal amit a Caraiman tömbje és a Fehér-völgy fala nyújtott.

A pihenő után jó ütemben ereszkedünk eleinte a törpefenyők között, majd a sziklákon ahol láncok segítettek. Lejövünk a bozótos részen a Policandru-völgy felső felén, majd újabb láncos ereszkedő következik a Leshelyig (1900 m / 17,30 h). Az elkövetkező szakasz már erdőben történik, eleinte meredek ösvényen, majd egyre enyhülő és szélesedő turistaúton. Problémák nélkül, tele szép élményekkel érkezünk vissza Bustenibe (900 m / 18,45 h).

Fotók:

2015. július 20., hétfő

Kisbakancs-túra a Sütei borvízhez, júl 19



Délelőtt 10 órakor már nagy volt a hőség Sepsibodok központjában, ahol 17-en gyűltünk össze. Autókkal és biciklikkel érkeztek a résztvevők, majd az összesítés után folytattuk az utunkat az Olt völgyén mindenki a saját járgányával. Az utolsó 2 km-t aztán gyalogosan tettük meg a fákkal borított erdőkitermelő úton. Ez pontosan ideális szakasz volt a kánikula ellen. A borvíznél megtöltöttük palackjainkat és felmentünk a jó állapotban levő filagóriához, ahol fát gyűjtöttünk és nekiálltunk megsütni az otthonról hozott finom falatokat. Evés közben és után Matyi igazán rátermett tehetséggel foglalkozott a nálanál jóval kisebb gyerekekkel. Unatkozásról szó sem volt.

Az erdei játszóház után lementünk a borvízforrás környékére. Valamennyire igyekeztünk kitakarítani a medencében található alig bokán fennebb érő borvizet. Így is csak lábáztatni volt alkalmas. Sajnálatos módon az alig 4 éve épült medence fürdésre nem alkalmas és a játszótér is tönkre van téve. Ezek után legyen még kedve valakinek kalákázni. Természetesen nem csüggedtünk el, hanem igyekeztünk kihasználni mindent, amit a természet nyújtott. A patak és a borvizek nagy szórakozási lehetőséget nyújtott úgy gyereknek mint felnőttnek. Délután indultunk vissza autóinkhoz és tértünk haza a rekkenő melegbe.

Köszönettel tartozok mindenkinek a részvételért és találkozunk augusztusban a Nagykőhavason.

Fotók:

Kisbakancs minitábor a Garcsin völgyében, jún 13-14



Második alkalommal szervezte a Háromszéki EKE Kisbakancs minitáborát, június 13-14 között a Nagykőhavas lábánál található Pünkösdi Rózsa menedékháznál. A két hónapos készülődés zökkenőmentesen ment Balázsi Mihály tulajdonosnak köszönhetően.

Szombaton 88-an gyűltünk össze Négyfaluban, ebből 41 gyerek volt. A résztvevők többsége természetesen Sepsiszentgyörgy- vagy annak vonzáskörzetébe tartozóak. Ezenkívül jegyeztünk családokat Négyfaluból, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, de még a távolabbi Kolozsvárról is.

Gyülekező után mindannyian együtt autóztunk ki a Garcsin völgyében található Pünkösdi Rózsa menedékházhoz, ahol már vártak ránk. A többség sátoros éjszakázást választott, ők nekiálltak az éjjeli menedék felállításának. A menedékház is megtelt teljesen, minden szoba elfoglalódott. Miután mindenki berendezkedett egy kis kirándulást tettünk a 3 km-re levő medvelesig, amelynek tisztásán jókora családi pihenőt tartottunk. Természetesen a medveles nagy érdeklődéssel bírt, a gyerekek teljesen a birtokukba vették. A játék után visszatértünk a menedékházhoz és örvendtünk, hogy nem kaptunk az égi áldásból, hiszen nem messze tőlünk heves esős idő fenyegetett. A háznál megtisztelt jelenlétével Dr. Kovács Lehel István – EKE-elnök akivel jólesett a baráti beszélgetés. Estére elkészült a várva várt babgulyás, amelyből mindenki jóllakott. A napot hatalmas tábortűzzel és baráti beszélgetésekkel zártuk.

Másnap a reggeli után a gyerekeknek tombolát szerveztünk. Minden szülő hozott egy kis ajándékot ahány gyerekkel jött, így mindenki kaphatott valamit. A gyerekek izgatottan várták, hogy milyen játékot hoz nekik a sors. Egyesek nagyon szerencsésnek érezték magukat, mások kissé elszontyolodtak, ha nem  a várva várt játékot kapták. Természetesen sorsolás után következhetett  a cserebere. Az esemény után megköszöntük mindenkinek a részvételt és szállingózott a társaság hazafelé.

Köszönettel tartozom a minitábor megszervezésében nyújtott segítségért a következő személyeknek: Puskás Melinda, Puskás Csaba, Barna Lehel, Fekete Mihály és Balázsi Mihály. 

2015. június 9., kedd

A Királykő nyugati oldalában, jún 6



Gyönyörűszép június reggelen, öten indultunk a Plaiul Foii menedékháztól (849 m / 6,00 h). A Királylány-kunyhó felé vettük utunkat, friss erőben de laza tempóval. Nem kellett sietni. A könnyű erdei terepen így is jól haladtunk. Fennebb a kőgörgeteges völgy kissé megnehezítette az előrehaladást, majd egy meredek, de jól járható ösvényen értük el a Királylány Kastélyt (1610 m / 8,15 - 9,00 h). Örvendezve tapasztaltuk, hogy felújították a kis építményt és a környék is tisztán van tartva. A kilátóhely mellett reggeliztünk, majd folytattuk utunkat felfele.

Az erdei ösvényeket a Királykő sziklavilága váltotta fel. Öröm volt mászkálni a jó fogásokkal és lépésekkel rendelkező szöktetőkön. Észrevétlenül küzdöttünk le 200 m szintkülönbséget és máris az Aninata-menedék mellett találtuk magunkat (1820 m / 9,50 – 10,20 h). Addig is a közelben egy nagyon édes zergecsaládot figyelhettünk meg a kicsinyekkel. Csodálkozva néztük a sziklán való szökdécselésüket, mint merész tornászok úgy ugrándoztak kőröl-kőre.

Beírtuk a menedéken található könyvbe a nevünket és továbbálltunk. A Közép-öv felé vettük utunkat. Amíg azt elértük, betekintést nyerhettünk az Anghelide-kanyon felső kijáratáról. Innen egy rövid kőfolyásos szakasz vezetett ki bennünket a Közép övre, ahol már a Nap sugarai is kezdtek simogatni. Ezen a szakaszon és az elkövetkezőkben több pihenőt engedtünk meg magunknak, hiszen volt mit bámulni az elbűvölő tájban.

Folytattuk utunkat a Közép övön a Calinet-völgy irányába. Rögtön a La Ulcior elnevezésű kőlik mellett haladtunk el, amelyben csöpögött a víz. Egy durvább ereszkedő következett, majd egy hónyelvet kereszteztünk. Ezentúl az öv hol fel, hol lefele vezetett bennünket, egyik völgyből a másikba. Ezen a szakaszon találkoztunk a Csíki EKE népes csapatával is. A Termopile átjárótól azonban enyhült az útvonalunk, csökkentek az ingadozó szintkülönbségek. A Calinet-völgy előtt megálltunk ebédelni és pihenni. 

Aztán beereszkedtünk a mély völgybe és kimásztunk a Vaslétra elnevezésű helyen (1650 m / 15,00 h). A Reménység menedékhelyhez már nem láttuk ertelmét felmenni, inkább lefele vettük az irányt. A Sárga fal alatt kissé kellemetlen volt a nagy melegben kőfolyáson ereszkedni, de hamar ment. Innen sima séta a Plaiul Foii menedékházig (849 m / 16,30 h)

Fotók: