Kisbakancs-túra az Egyeskőn, aug 26-27

2017 augusztus 26-án szombaton csodálatos szép idő köszöntött ránk a Nagyhagymás térségében. Különben ez a szép idő kitartott egész hétvégén. A Szék-pataka torkolatánál gyülekeztünk. Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről voltunk. Összesen 41-en indultunk innen, amelyből 19 gyerek volt. 11 órakor hagytuk el az autóinkat, majd a piros háromszög jelzést követve haladtunk egyre fennebb. Szinte 600 m szintkülönbség állt előttünk csekély 3 km alatt, úgyhogy komoly feladat várt ránk. Eleinte könnyebb emelkedőben volt részünk egy erdőben, majd a hosszú tisztáson egyre meredekebbé vált a terep. Nagyobb pihenőt iktattunk be a tisztás felső végében, egy forrás vizét is igénybe vettük felfrissülésként. Pihenő után  felkerekedtünk a menedékház előtti utolsó szakasznak, amely nagyon meredek volt. Plusz még nehezítette előrehaladásunkat az apróköves terep, amely helyenként csúszott. Na de közös bátorítással – úgy a gyerekek mint a felnőttek részéről – leküzdtük ezt az akadályt is.

A menedékházhoz délután fél kettő előtt érkeztünk meg. Aranka néni megmutatta szállásunkat, majd egy megérdemelt pihenő következett. Ezalatt falatoztunk, aztán a gyerekek nekiálltak játszadozni. Három órakor gyülekeztünk a ház előtt, hiszen a túra második szakasza várt ránk. Immár csomag nélkül, kényelmesen indultunk útnak a Nagyhagymás csúcsa felé. Laza ütemben haladtunk, több rövidebb pihenéssel tarkítva. Szerencsére a Nap is elbújt néha a felhők mögé, úgyhogy nem volt túlzott meleg sem. Odafentről csodáltuk a tájat, elmagyaráztuk egymásnak a környező csúcsok nevét, beírtuk a nevünket a keresztnél található füzetbe. Több időt is eltöltöttünk, hiszen sietségre nem volt ok. Visszafele sokkal egyszerűbben ment az egész, a gyerekek a lejtőszöget kihasználták, engedték a gravitáció törvényét érvényesülni.

Fél hét előtt már visszaértünk a menedékházhoz, ahol hamarosan elkészült a számunkra rendelt húsos pityókatokány. Nagyon jóízűen fogyasztott mindenki belőle, repetára is maradt jócskán. Mikor minden szülő azt hitte, hogy na most estére az 1000 m felfele szintkülönbség kifárasztotta a gyereküket, az csalódott. Estére fergeteges jeleneteket mutattak be a gyerekek játszódás közben. Még a teljes sötétség sem riasztotta be a házba. Elemlámpákkal világították meg az Egyeskő szikláját, a lányok és a fiúk külön tüzet gyújtva versenyeztek, hogy melyiké a nagyobb láng. Egyik tűztől a másikva szaladva viháncoltak, gurultak lefele a dombon. Még egy békésen legelészó ló is szemtanúja volt a menedékház előtt mindezeknek, a sötétségben volt aki véletlenül neki is ment ennek a csendes állatnak. Szegény pára az izgalomtól majd egész éjjel álomba merülve horkolt. Fél tizenegyre nagyjából elcsendesült a tér, mindenki nyugovóra vonult.

Másnap reggel az Egyeskő megmászása volt a cél. Mivel sokan voltunk, így három csoporta osztottam a társaságot. Nagyjából 10 fős csoportokat vittem egyszerre, volt aki nem vállalta be a mászást. Persze ez érthető és van idő kipróbálni máskor is. Az első csoporttal hét órakor indultam, a másodikkal kilenc órakor, a harmadikkal fél tizenegykor. Mindhárom csoport nagyon ügyesnek bizonyult, a gyerekek nagyon ügyesen másznak úgy fel mint le. Nagyobb lépéseknél a szülők segítették a gyerekeket, hiszen erre szükség volt. Fent a csúcson mindenki nagyon élvezte, a szédítő mélységet nagy elővigyázatossággal szemléltük.

Miután lejárt mindhárom turnus arra szinte délidő volt. A gyerekek természetesen fáradtságot nem ismerve hancúroztak a ház előtt, mialatt a szülők összepakoltak. Aztán búcsúztunk Aranka nénitől megköszönve mindent és indultunk lefele. Ugyanúgy a Szék-patakán jöttünk le. Hát a köves ösvény az nehéznek bizonyult, de szerencsésen kiértünk a tisztás szélére, ahol kipihentük ezt a fáradalmat. Innen már egy lezser séta volt az autókig. Mivel jó meleg volt kitaláltuk, hogy egy cukrászdában érjen véget a kirándulásunk, így jóformán senkit nem kellett győzködni erre. Úgyhogy Balánbánya cukrászdáját igen megtöltöttük élettel és a fagyi-, illetve a tészta készletük rohamosan megcsappant.

Csodálatos hétvégében volt részünk, köszönöm mindenkinek a részvételt a kiránduláson. Szuper társaság vagytok!

Fotók:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.1611202508912013&type=1 

Kisbakancs-túra a Büdös-hegyre, aug 5

„Harmadik az Isten igaza” – tartja a szólás-mondás. Ez nálunk be is igazolódott hiszen kétszer is el volt halasztva a kirándulásunk a fürdésnek alkalmatlan időjárás miatt. Most harmadik nekifutásnak július helyett augusztus 5-én szombaton sikerült megszervezni a túrát. Szerencsére kánikula jellemezte a napot, tehát ideális fürdésnek való időt fogtunk ki. Na de nemcsak fürödtünk, hanem túráztunk is.

Lassan 10 óra is lett mire mindenki összegyűlt és sikerült elindulnunk a Bálványos Resort szálloda mellől. 48-an vettünk részt, ebből 23 gyerek volt. Ahogyan bementünk az erdőbe, egyből kellemesebb-lélegezhetőbb levegőt vehettünk a tüdőnkbe. A Büdös-hegy megkerülése volt az elsődleges célunk. Felkapaszkodtunk a hegyhátra, majd egy jókora ereszkedő után megérkeztünk a Gyilkos-barlang szájához. Itt figyelmeztettük a szülőket, hogy ügyeljenek gyerekeikre, csakis kintről nézhettük a barlang száját. Rögtön a barlangtól picit lennebb a Madártemető nagy kiterjedésű gödrét néztük meg, majd a Buffogó-láp – Büdös-barlang útvonalat kereszteztük.

Innen egy sétaúton élvezhettük az erdő hatalmas bükkfáit, majd egy evésszünetet is beterveztünk. Pihenő után rövid kapaszkodóban volt részünk, majd egy keskeny ösvényen közelítettük meg első ízben a Timsós-barlangot, majd rögtön utána a Büdös-barlangot. Nagy sikere volt a gyerekek  körében. Mivel itt jól látszott a gázszint ami alá nem szabad  hajolni, így már a  nagyobbacska gyerekek is tapasztalhatták a mofettázás élményét.

Csoportkép készítése után visszamentünk a kiindulási pontunkhoz, majd lesétáltunk egy kellemes erdei ösvényen az Apor-lányok feredőjéhez. Addig is még meglátogattuk a Bálványos szálloda háziállatkertjét. A feredőnél igyekeztünk kipróbálni mindent, a szemvíztől az ivóvízig, a kismedencétől a nagyobb medencéig és persze a minijátszótér sem maradhatott ki. Mindenki kedvére szorakozhatott és mikor jóllaktak a vízből hazamehettek. Így is tettünk mi is délután 3 óra körül búcsúztunk a még ottmaradt társainktól és pontot tettünk kirándulásunk végére.

Köszönöm minden lelkes gyereknek és szülőnek, hogy együtt járhattuk be a Büdös-hegy környékét. Utóiratként a mai nap legmenőbb szava a gyerekek körében, hát mi lett volna más mint..... „büdi”.

Fotók:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.1590234181008846&type=1