Vonatos utazásunkat követően 18-an gyűltünk össze 2021 december 11-én szombaton, a sepsibükszádi vasútállomáson (650 m / 7,00 h). Még sötét volt, amikor elindultunk. Széles pocsolyákat igyekeztünk kerülgetni, ez jelezte, hogy lesz dolgunk a sárral a kirándulás folyamán. Átmentünk az Olt folyón és hamarosan Sepsibükszádra érkezünk ahol még csatlakozott egy helybeli hölgy, így 19 személyre bővült a csapatunk. Virradófélben levő ködös homályban kitartóan folytatjuk utunkat felfele. Ahogyan emelkedünk, a sűrű ködből kezdtünk kiérni. Megtöltjük palackjainkat az útban levő finom borvízzel és csodáljuk az alattunk elterülő tájat. Festői panorámakép vetítődött elénk, Háromszék eme vidékéről. A környező falvak ködbe borulva aludták téli álmukat, ellenben a dombságok és a távoli hegyek élvezték a felkelő Nap sugarait. Egészen a Bucsecs, Királykő és a Fogaras vonulatait is fel tudtuk fedezni a Csomád-hegység kráterének széléről.
A huzamosabb kapaszkodó után, kényelmes útszakasz következett. Igaz itt már némi havat is kellett taposnunk, de ez egyáltalán nem nehezítette az előrehaladásunkat. A Mohos déli részében sétálunk el szaporán. Egy kiadós emelkedő után a Kokojzás tetején pihenünk meg, illetve finom falatokat fogyasztunk tízóraiként (1115 m / 10,00 – 10,40 h).
Energiafeltöltés után leereszkedünk az erdővel borított tetőről, majd a Bolondos-hegy lapos csúcsára mászunk fel (1082 m / 11,40 h). Közben ismét köd borított mindent, de néha láttuk felettünk az áttörő Nap sugarait, jelezvén, hogy pontosan a köd felső határán járunk. A Bolondos hegyről való hosszú ereszkedés után, egy huzamosabb kapaszkodót követően a Közbércen pihentünk. Utunkat keresztezte a piros kereszt jelzés, amely Bálványos felől jön fel és Lázárfalva felé tart. Felujított irányjelző táblákat találunk lépten-nyomon és kitűnő minőségű turistajelzéseket. A Cecele felé tartunk és egy viszonylag új menedékhelyre bukkanunk. A Kovászna Megyei Hegyimentők által épített létesítmény jó állapotban várja az oda behúzódó turistákat. Rövid menetelés után felérünk a Cecele csúcsára, ahol napsütés és gyönyörű táj fogadott (1173 m / 13,20 – 14,00 h). A Keleti Kárpátokból a Nemere, a Háromszéki-havasok, illetve a Csukás csúcsai emelkedtek ki a felhőkből. A Déli Kárpátokból a reggeli látvány ismétlődőtt, természetesen immár magasabb helyről szemlélve.
Evés és csoportkép készítése után Lázárfalva felé vesszük utunkat. Egy picit visszafele megyünk a menedékhely irányába, majd hamarosan északra fordulunk Csíkország felé. Sűrű erdőben kezdjük az ereszkedést, egyből ismét visszatérünk a csontig hatoló nyirkos ködbe. A széles erdei utat kidőlt fák töltik meg, kellemetlen volt ezek keresztülmászása. Szerencsére ez az állapot nem tartott sokáig és akadálymentes utat tapostunk továbbra. Persze a gyaloglásunk nem volt a legkellemesebb, hiszen egyre nagyobb sarat kellett leküzdenünk hosszú kilométereken keresztül. A végére már nem is érdekelt hova lépünk, úgyis mindenhol sarat találtunk.
Begyalogoltunk Lázárfalvára és megkerestük a közelben levő Nyírfürdőt (700 m / 17,00 h). Az eddigi összes látogatott népi feredők közül, ez volt a legjobban karbantartva. Aszfaltos út vezet fel, parkolóval ellátva. A mofetta gázai hangosan bugyognak fel a mélyből. Érdekes élmény volt kipróbálni. Megkóstoltuk a borvizet, megnéztük a medencét és a lábáztatókat. Szépen kialakított területről van szó, főleg meleg időszakban ideális kikapcsolódást nyújt bárki számára.
A feredő látogatása után végigmegyünk a falunk, már sötétségben. Egy vegyes boltban hideg sörrel próbáljuk ünnepelni az eddigi sikerünket, azonban a nyirkos hidegben nehezebben fogyaszthatóvá vált. Lázárfalvától elbúcsúzva a közeli Tusnádra érkezünk, pontosan a központjában levő borvízmúzeum szomszédságába. Egyáltalán nem sietünk, több helyen is megállunk időt tölteni, mivel a vonat indulásáig temérdek időnk volt. A településen végiggyalogoltunk, majd becsatlakoztunk a Mária-út egy rövid szakaszára, a vonatállomás irányába. Egy rövid, de ismét sáros útvonalat voltunk kénytelenek taposni. Hamarosan a vasútállomás épülete elé érkeztünk, a 34 km-es túránk végére (650 m / 20,00 h). Kis énekléssel és versszavalással vetettünk véget e szuper túranapnak.
Köszönöm minden résztvevőnek, hogy együtt túrázhattunk a vulkánok földjén.
Fotók itt
