Karantén utáni első komolyabb kirándulásunkat 2020 május 23-ra, szombatra
terveztük. Még egy családot beszerveztünk, hogy a virágok színességét is
felülmúlva, még színesebb legyen e napunk. Gyönyörű időben érkeztünk autóval a
Csíki-havasok gerincére, Csíkország és a Gyímesek határára (1100 m / 9,45 h).
Sofőrtársammal még leautóztunk Gyímesfelsőlokig, hiszen ide szándékoztunk a nap
végén megérkezni. A másik autóval visszatértünk a hágóra és indultunk is a
családjaink után, akik már a Pogány-havas felé tartottak. Rövidesen indulásunk
után egy rókát fedeztünk fel, aki nem igyekezett gyorsan el a fényképezőgépünk
elől. Útközben már a szebbnél-szebb virágok tömkelegével találkoztunk, sűrűn
fotóztuk a kosborokat, árvácskákat, kankalinokat és miegymást. Csapatunk a
Pogány-havas felé való letérőnél egyesült, ahol reggeli szünetet tartottunk
(1250 m / 10,45 – 11,00 h).
A frissítő után folytattuk utunkat a Szép-havas irányába. Kényelmes utat
követtünk mindvégig, közben rengeteg virágot szemügyre véve. Ez jelentősen lelassította
az előrehaladásunkat, épp a Szép-havas tetején vettük észre, hogy biza az időnk
vészesen telik. És ha még napvilág le akarunk érni Gyímesfelsőlokra, akkor
szaporítanunk kell a ritmust. Bementünk a kis, de annál szebb kápolnába, majd
egy csoportkép készítése után indultunk is tovább (1350 m / 13,15 h). Ne
felejtsem a jó allapotban levő tiszta menedékhelyet sem, amely jó szolgálatot
tehet rossz időben.
A virágok megfigyelése mellett természetesen a tájat is szemügyre vettük.
Csodálatos kilátásunk volt északra a Nagyhagymásra, illetve dél irányban
büszkén emelkedett a Szellő-tető. Ezen kívül a Hargita és a Nagy Csomád is
megfigyelhető volt.
Leereszkedtünk a Szép havasról, folytattuk utunkat észak irányban a piros
sáv jelzésen. A Kőnyak alatt meneteltünk el, majd egy keskenyebb
gerincrészleten haladtunk, amely jó kilátást biztosított főleg a Gyímesek felé.
Ismeretlen terepen járva, térképünket mindig magunk előtt tartottuk, habár a
gerincjelzés tökéletes volt. Elhaladtunk az Égés-tető alatt, majd a Réz-tető
mellett. Pontosan követtük útvonalunkat a térképen, mivel hamarosan le kellett
térjünk a gerincútról Görbe-patak irányába és ezt a pontot nem szabadott
elvéteni. A Szép havastól errefelé jelentősen lecsökkent virágállomány, így könnyedén tudtuk falni a
kilométereket. Megtaláltuk a gerincről lefele vezető jelzetlen utat, amely egy
szűk völgyet követett. Egy kaszálótanyán végigmentünk, majd meredekebb
ereszkedő után beérkeztünk Görbepatakra. Ezen a rövid szakaszon két forrást is
találtunk, amelynek finom hideg vizével csillapítottuk szomjunkat.
Végigmentünk a takaros kis településen, megcsodáltuk a szebbnél-szebb
portákat, titokban kifejezve vágyainkat, hogy egyszer ide visszatérhessünk. Már
csak egy rövid útszakasz választott el Gyímesfelsőloktól, ahol az első vegyes
boltban csapatunk fagyival ünnepelte e
gyönyörűen színes napot!
Fotók itt
