2019 szeptember 29-én vasárnap 74-en vettünk részt a kiránduláson, amelyből
34 gyerek volt. A résztvevők között megtisztelt jelenlétével egy nyíregyházi
házaspár, ezen kívül egy exotikus személyt is köszönthettünk a csoportunkba,
aki Szingapurból volt. A csodálatos őszi nap sokunknak felkeltette az
érdeklődést a táj iránt. Habár köztudottan sok medve rejtőzik e vidék
erdejeinek mélyében, ez egyáltalán nem folyásolta be a résztvevők kedvét.
Vidáman, tele életerővel vágtunk neki a napnak.
A Vár-vendéglő melletti parkolóból indultunk (750 m / 9,15 h). A település
utcáján végigmentünk, majd az Ibolya-forrás után komoly kapaszkodó kezdődött
fel a vár romjaihoz. A csapat nagyon ügyesen vette az akadályt, a gyerekek is
bámulatos erővel gyűrték le a szintkülönbséget. Az erdőben reggel még igen
hűvös volt, a vár udvarában a napsütés nagyon jól esett. El is foglaltuk
rendesen a várat, amelynek romjai között reggeliztünk (950 m / 10,05 – 10,45
h).
Evés után kék kereszt jelzést követtünk a vár mellékgerincén észak
irányban. A terep könnyednek bizonyult, kisebb emelkedők és ereszkedők
tarkították az útvonalat. Itt is nagyon jó iramban haladtunk, a gyerekek is
kifogyhatatlan energiával rendelkeztek. A Közbércen bevártuk a társaság minden
tagját, hiszen egy útkereszteződéshez értünk.
Keletre vettük az irányt a Cecele irányába. Erdőből tisztásra, tisztásról
erdőbe vezetett utunk, majd az utolsó emelkedő előtt végre a Cecele kopár tetején
találtuk magunkat. Egy nagyon szép rézsikló feküdt pontosan az ösvényben, ezt
nagy előszeretettel simogatta meg szerintem mind az összes gyerek, de a
felnőttek is. Az izgalmas látvány után leültünk pihenni, enni és a gyerekek
játszadozni (1173 m / 12,50 – 14,15 h).
A csúcsról csodálatos látványban volt részünk. Habár a felhők bezavartak
főleg a déli irányban, így is sok hegyet tudtunk beazonosítani. A
Nagyhagymástól a Csukásig, illetve a Görgényi havasoktól a Persány hegységig
minden látszott. Kimaradtak a sziklás magashegyek, amelyek a felhők miatt most
nem mutatták magukat.
Pihenés után elkészítettük a csoportképet és indultunk vissza ugyanazon az
úton, amelyen feljöttünk. Lefele sok helyen kellett a gyerekekkel szaladni,
persze utána be is kellett várjuk a csapat nyugisabb felét. Minden a legnagyobb
rendben zajlott, nem történt szerencsére semmiféle baleset, főleg a vártól való
meredek ereszkedés alatt sem. Az Ibolya-forrás nagyon finom borvizést
megkóstoltuk, majd visszatérve az autókhoz elbúcsúztunk mindenkitől (750 m /
16,45 h).
Köszönöm, hogy ilyen csodás őszi napot tölthettünk együtt a medvék és
egyébb állatfajták paradicsomában!
Fotók itt
