Az előző napok esős időszaka sem nyomta rá bélyegét a szombaton
megszervezett kirándulásunkra, hiszen az uzonkafürdői borvíznél pontosan 30-an
gyűltünk össze. Történelmünkben ez volt az első alkalom, hogy több gyerek volt
mint felnőtt, azaz 16-14 arányban.
Az utóbbi esős időszakot egy gyönyörűszép szombati nap követte,
napsütésben, kellemes melegben indulhattunk délelőtt (700 m / 10,45 h). Kék
háromszög jelzést követtünk egy hosszú tisztáson keresztül, majd erdei ösvény
következett. Eleinte enyhe emelkedők tarkították utunkat, majd az erdőben
fokozatosan egyre meredekebbé vált. Elértük a Dél Hargita főgerincét, innen a
kék sávot követtük tovább északra. Egy erdőirtás szélén haladtunk, az egyre
sárosabb útszakaszon sűrűn lehetett látni medve- és vaddisznó nyomokat. A Nagy
Piliske csúcsa impozánsan mutatkozott előttünk, illetve a Tusnádi-szoros és a
Nagy Csomád tömbje is szépen látszott.
Több pihenőt iktattunk be utunk során, a kellemes idő több megállásra is
kényszerített bennünket. Az elkövetkezőkben meredek emelkedők és laposabb
útszakaszok váltogatták egymást, ezalatt minden meredek után pihenőt
tartottunk. Mire elérkeztünk a Pisztrángos patakon feljövő út
kereszteződéséhez, már mindenki várta a szalonnasütés pillanatát. Érthető is
volt, hiszen jól elmúlt már a délidő. Az útkereszteződéstől alig pár perc alatt
elértük a Nagy Mező szélét, kerestünk egy ideális helyet számunkra és
nekiláttunk a fa beszerzéséhez és tűzgyújtáshoz. Egy ideális délután
következett mindenki számára (1050 m / 14,15 – 16,45 h).
Az evést követően a gyerekek nekiláttak a közelünkben levő öreg fát
játszótérré varázsolni. Volt tornászmutatvány-bemutató, lipinkázás, fára
mászás. Annyira jól érezte magát mindenki, hogy a visszafele indulás pillanatát
elhalasztottuk későbbre. Persze először minden szülő beleegyezését kértük.
Aztán mielőtt tényleg elérkezett az indulás ideje egy csoportképet is
készítettünk.
A visszafele út sokkal gyorsabb volt mint felfele. A lejtő mindenkit a
gyors menetelésre csábított, a gyerekek persze nagyon élvezték az útközbeni
hancúrozást. A Pisztrángos-patak útkereszteződésnél azonban egy család
véletlenül nem velünk tartott, hanem a kék kereszt jelzésen ment le.
Szerencsére telefonon tudtunk értekezni, így nem adódtak ebből fakadó
problémák. Még előttünk megérkeztek Uzonkafürdőre. Mi ugyanazt az utat követtük
visszafele is mint felfele. Uzonka is egyer kevesebbet ült a nyakamban, nagyon
ragaszkodott a gyalogláshoz, ami számomra örvendetes dolog. Jókedvűen érkeztünk
vissza a délelőtti kiindulási pontunkhoz és elbúcsúztunk mindenkitől (700 m /
18,45 h).
Köszönettel tartozok mindenkinek, hogy eljöttek a kirándulásra, várunk
szeretettel az elkövetkezőkben is. Szuper gyerekek és szuper szülők vagytok!
Fotók:
Emlékezetes kirándulás volt!!! Köszi és jövünk máskor is!
VálaszTörlés