Szombaton öten indultunk a Busteniben található Alpin menedékháztól (900 m
/ 6,15 óra). Friss erőben jó iramot diktáltunk a Kostila-tisztás irányába, majd
felfele a Szarvasok-völgyén. Már kora reggel nagy volt a hőség, rendesen
jólesett amikor egy kis árnyékba érkeztünk. Rátalálunk a Molnár-övre és azon
folytatjuk utunkat, elhagyva a turistaútat (1700 m / 8,15 h). Egyre szebb
kilátásban van részünk, ahogyan fokozatosan emelkedünk a Molnár-gerinc
irányába. Az ösvény alig látható, tehát sokan nem járnak errefelé, lehetséges
ezért is rengeteg szebbnél-szebb havasi gyopárt csodálhattunk. Megérkezünk a
Molnár-gerincre és pihenőt tartunk (2000 m / 9,15 – 9,30 h).
Innen a gerincen folytatjuk utunkat a Fogak irányába. Kezdetben egy jó
meredek kaptató izzaszt meg bennünket, aztán átsétálunk az Éles gerincen és
máris a Nagy Fog alatt találjuk magunkat. Ennek kimászását tervbe is vettük,
úgyhogy gondolkozás nélkül kimásztunk rá. Gyönyörű kilátásban volt részünk
erről a hegyes sziklacsúcsról minden irányban. Többet is elidőztünk itt, nem
volt okunk a sietségre. Pihenés után visszajövünk és a Fogak-őve bejáratánál
feltöltjük energiatartalékunkat (2100 m / 10,45 -11,30 h).
Itt elkezdjük a Bucsecs egyik legszebb övének a bejárását egy nagyon
kényelmes ösvényen. Fejünk felett merészen emelkednek az égbe a hegyes
sziklatornyok. Csodálatos látvány és felemelő érzés ilyen helyen sétálni
mindenki számára, még ha nem is első alkalommal jár errefelé. Egészen a
Mély-völgyig követjük az ösvényt, majd azon hirtelen egy nagyon erős kapaszkodó
után visszamászunk a Molnár-gerincre. Még egy nagyobb emelkedőt kell
leküzdenünk és az Omul-csúcson találjuk magunkat (2507 m / 13,00 – 13,45 h).
A hőség errefelé sem enyhült, annak ellenére, hogy ilyen magasan vagyunk. A
menedékház környékén rengeteg a turista, sokan keresvén a hűvösebb időjárást. Na
most ebbben rendesen csalódhattak. Terv szerint egyszerűen a Szarvasok-völgyén
ereszkedtünk volna vissza Bustenibe. De mivel jó erőben voltunk és időnk is
volt bőven, úgy határoztunk, hogy a Légpárkányon megyünk le.
Elhatározásunkat tett követte, így kezdtünk szaporán lépkedni a Kostila
felé. Nagyon jó iramban haladtunk, közben ügyelve a rengeteg turistára akik
főleg az Omul-menedékház felé igyekeztek. A gyors iramunknak köszönhetően
viszonylag hamar elérjük a Kostilát, azt kikerüljük és rátalálunk a
Gelepeanu-kémény felső kijáratához, amelyen kezdjük az ereszkedésünket (2450 m
/ 15,00 h). Hamar megy az ereszkedés, problémák nélkül. A Kostila-öv környékén
találkozunk felfele mászó turistákkal akikkel röviden elbeszélgetünk. A Fehér-völgy
gerincén ereszkedünk le a Légpárkányhoz, ahol sepsiszentgyörgyi csapattal
találkozunk (2100 m / 15,40 – 16,15 h). Természetesen hosszasan elbeszélgetünk,
viccelődünk. Majd búcsúzkodunk, hiszen ők felfele tartottak. Végigsétálunk a
rövid Légpárkányon, aztán a másik végénél a kilátónál nekiláttunk enni. Közben nem
győztünk betelni a látvánnyal amit a Caraiman tömbje és a Fehér-völgy fala
nyújtott.
A pihenő után jó ütemben ereszkedünk eleinte a törpefenyők között, majd a
sziklákon ahol láncok segítettek. Lejövünk a bozótos részen a Policandru-völgy
felső felén, majd újabb láncos ereszkedő következik a Leshelyig (1900 m / 17,30
h). Az elkövetkező szakasz már erdőben történik, eleinte meredek ösvényen, majd
egyre enyhülő és szélesedő turistaúton. Problémák nélkül, tele szép élményekkel
érkezünk vissza Bustenibe (900 m / 18,45 h).
Fotók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése