2016. augusztus 5., péntek

Lakóca, aug 4



2016 augusztus 4-én, csütörtökön, Háromszék legmagasabb pontjára látogattuk el, a Lakócára. Kommandó felé autóztunk, majd 7 km után a Sikló alsó felétől leparkoltunk az út mellett. Egy irányjelző tábla mutatja a kék ponttal jelzett utat a Lakóca felé. A jelzett út különben a kovásznai szívkórháztól indul. Nemrég lehetett felújítva a jelzés, hiszen nagyon jó állapotban van és tökéletesen lehet követni végig.

Indulunk tehát a Kommandó felé vezető útról (1000 m / 7,45 h). Az előző napok esőzései igencsak megáztatták a terepet, ígyhát nagyon oda kellett figyelnünk a lépéseinkre, ha nem akartunk már az indulásnál elázni. Egy kis patak medrében mentünk, majd egy erős emelkedővel folytattuk. Hamarosan észreveszünk egy nyiladékot az erdőben, onnan gyönyörű kilátásunk volt  a Bucsecs és a Királykő irányába. Ahogyan emelkedünk egyre barátságosabb és kényelmesebb az ösvény is. Átszeljük a Bartha-tető és a Kovásznai Pilis közötti nyerget, majd beereszkedünk a Nagy Bászka-völgybe. Hiába nyertünk szintemelkedést az előbbiekben, ezt mostanra szinte teljesen elveszítettük. Természetesen erre számítottunk. Pontosan az Ölyves erdészház mellett találtuk magunkat, ahol megálltunk pihenni és forrásvizet kóstolni (1100 m / 9,20 – 9,50 h).

Pihenés után a Kövesorr-gerinc hatalmas tisztásán bandukolunk felfele, immár a Lakóca irányába. A Nap is egyre jobban sütött, úgyhogy vártuk már nagyon az erdőt. Szép fenyőerdőben vezetett végig utunk felső szakasza, majd a Lakóca előtt gyephavason túrázhattunk. A meteoállomás közelében leültünk, bámultuk a tájat és falatoztunk, hiszen pontosan ebédidő volt (1777 m / 11,40 – 12,30 h). Csodálatos időben volt részünk és a körülöttünk elterülő panoráma sem volt elhanyagolható. Szinte kézzel foghatóak voltak a felettünk kószáló felhők, teljesen a mennyországban érezhettük magunkat.

Ezekután indultunk visszafelé. Ugyanazt az utat követtük mint amelyen jöttünk. Rögtön a Lakóca alatt áfonyát szedegettünk kóstolónak és természetesen még a hazaiaknak is. Kényelmes sétának bizonyult az ereszkedés, az Ölyvestől az emelkedő sem okozott egyáltalán gondot. Megelégedve érkeztünk vissza az autóhoz egy sikeres és szép kirándulás után (1000 m / 15,40 h).

Fotók:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése