Kisbakancs-túra Szentkirályba, márc 25

2018 március 25-én pontosan virágvasárnapra esett az idei első kirándulásunk időpontja a Kisbakancs-csoporttal. Az elmúlt napok télies időjárása után, igazán jól esett a vasárnapi csodálatos szép idő. Természetesen a télies időjárásnak a nyomai még jól megmaradtak, hiszen jelentős mennyiségű hóban kellett menetelni, amely a gyerekeknek nagyobb kihívást jelentett.

56 személy gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi Büdös-kút szomszédságában, ebből 25 gyerek volt (530 m / 9,20 h). Később a Szalamáj tisztáson még hárman hozzánk csatlakoztak. Rövid túrabemutató után a Pacé meredekebb emelkedője jelentette az első komolyabb feladatot. A keményre fagyott hóban főleg a gyerekeknek nagyobb nehézséggel kellett megküzdeniük. A tetőről azonban gyönyörű kilátás fogadott a Kárpátkanyar hegyei felé és az Alsó Háromszéki-medence irányába.

Az erdőben az emelkedő megenyhült, kényelmesebb útszakasz várt ránk ezután. Minden fontosabb útkereszteződésben és tisztáson megpihentünk, időt adva a gyerekeknek a regenerálódásra. A Szalamáj-tisztás tetejéről ismét csodálatos panorámában gyönyörködhettünk. Ezúttal nemcsak a Kárpátkanyar hegyei bukkantak elénkbe, hanem a Bucsecs, Királykő, de még a Fogaras-havasok keleti része is. A tisztásról beereszkedtünk Szentkirály szélébe, ahol megnéztük a tavaly felújított kőhidat. Alulról is megtekintettük, majd felmentünk rá és hógolyókkal próbáltuk bombázni a minket fotózó Leventét. Nagyon jó móka volt. A hidas-élmény után a Barti-család házához voltunk hivatalosak, ahol mindenféle finomságokat sütöttünk a kertben (580 m / 12,20 – 14,15 h). Természetes módon hosszabb pihenőt iktattunk itt be, kihasználtuk a napsütést. Míg a felnőttek napoztak, addig a gyerekek több játékot is kipróbáltak az udvaron. Lehetett tüzelni, hógolyózni, vízben kotorászni. Ágnes a háziasszony finom mézeskaláccsal kínálta a vendégsereget.

Az indulás előtt nagyon nehéz volt összeszedni mindenkit. A kényelem mindenkit hatalmába kerített és ez érthető is volt. Na de sikerült csoportképet készíteni a ház udvarán, majd el is indultunk a temetőn keresztül felfele vissza a Szalamáj-tisztásra. A hosszas emelkedő felébresztette a társaságot és ismét a régiek voltunk. A tisztásról ugyanazt az utat követtük a város felé amelyiken jöttünk. A hó délutánra nagyon megolvadt, így vizes hóban haladtunk előre. Visszafele mindenféleképpen gyorsabban haladtunk, többnyire lefele vezető útnak köszönhetően. A Pacé tetején búcsúztunk el a csapattól, a legközelebbi viszontlátás reményében.

Köszönöm szépen, hogy ezen a szép ünnepnapon is együtt lehettünk. Külön köszönet a Barti-családnak a kedves fogadásért, tüzért, mézeskalácsért és a felejthetetlen élményért.

Fotók:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.1823072481058347&type=3