Avagy „Reggelizés a Dihám menedékháznál” – ezt az alcímet is lehetne adni a
szombaton lezajlott minikirándulásnak. A bőséges esős időjárásnak köszönhetően
már 3 nappal a túra előtt lehetett tudni, hogy nem lehet megvalósítani a Molnár
fogak övén való végigmenetelt, illetve 1 nappal a túra előtt jóformán a
Szarvasok völgyéről is le lehetett mondani, hiszen torenciális esőzéseket
jeleztek előre. Így aztán maradt egy olyan variáns, amelyben a közeli Dihám
menedékházat érintjük, ezért lesz alkalmunk „felszusszanni” a heves esőzések
egyik szünetében.
Sajnos időhiány miatt nem tudtam volna más időpontban megszervezni e túrát,
mivel emléktúra lévén nem is akartam teljesen lemondani róla. A rendkívülien
rossz idő miatt a Dihám menedékházra esett a választás, mivel jóformán
bármilyen időjárásban teljesen biztonságosan meg lehet közelíteni. Elautóztunk
Paraul Rece irányába, ahonnan egy erdei útra tértünk és hamarosan le is
parkoltuk a járgányokat. Pontosan az autótól való indulás előtti
előkészületekben „csak” csepegett az eső, így volt lehetőségünk beöltözni
köppenyeinkbe. Természetesen a csepegést hamarosan zuhogó eső váltotta fel. Ilyen
körülmények között indultunk hatan. Ketten Kézdivásárhelyről és négyen
Sepsiszentgyörgyről. De minden rossz körülmény ellenére, nagyon jó hangulatban
voltunk, régebbi történetekkel vidítottuk fel a menetelés pillanatait.
Szellemileg Pityu is velünk volt, hiszen Őt is belefoglaltuk a
beszélgetéseinkbe. Nagyon jó iramban meneteltünk, igaz nem is lett volna
kellemes zuhogó esőben sétálgatni. Emiatt még 8 óra előtt megérkeztünk a Dihám
menedékházba, ahol épp kezdett felébredni az amúgy is gyér társaság.
Időnk volt bőven, ezért kiterítettük esőköppenyeinket és készültünk a
reggelihez. Immár kényelmes környezetben sikerült köszöntenem a túra résztvevőit
és elmeséltem ennek az eseménynek értelmét. Röviden beszámoltam Pityu természetjáró
tevékenységéről úgy az egyesületünkben, mint azelőtt mielőtt újraalakultunk
volna. A jelenlevő társaink nagytöbbségének nem adatott szerencse megismerni
Őt, ezért jól jött Pityu bemutatása. Mindenki emléklapot is kapott a túrán való
részvétel alkalmából. A reggelizés után
még jóhangulatú baráti beszélgetések alakultak ki, pontosan úgy mint annak
idején leültünk Pityu köré és hallgattuk érdekfeszítő és ugyanakkor jóízű történeteit.
Bő másfél óra után szedtük az esőköppenyeket és indultunk kifele. Úgy esett
mintha öntötték volna, de mire a csoportképet elkészítettük, alábbhagyott az
intenzitása. Visszafele a kerülő úton jöttünk egy kényelmes erdei úton a Forban
sportkomplexum irányába. Ezen az útszakaszon is néhány részletben jól megmosott
az eső, mire visszaértünk az autókhoz még
a bűneinktől is megszabadított az égi áldás. Itt búcsúztunk a
kézdivásárhelyi barátainktól, mi négyen bementünk Brassóba, ahol hegymászó boltokat
kerestünk fel és a végén csodafagyit nyaltunk a város sétáló utcájában.
Millió köszönet és hála nektek csodatársaságnak, hogy emléket állíthattunk Pityunak
ebben a szélsőséges időjárásban is.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése