Az elmúlt hét végén Ojtozban lezajlott EKE-napi rendezvényünket az
Anselmo fogadóban tartottuk. Pénteken kora estére érkeztünk a
helyszínre, ahol Jenei Janka, az épület adminisztrátora várt ránk.
Kényelmes szobákban foglaltuk el helyeinket és a vacsora közben Kiss
András István főszervező köszöntötte a jelenlevőket. Evés után Zsigmond
Éva tartott egy elsősegélynyújtó órát, amelyet a maga sajátos különleges
és humorosan érdekfeszítő stílusában adta elő. Tekintettel a másnapi
korán kelésre, társaságunk nagyrésze pihenni vonult.
Szombat
reggel az ebédlőben már gyülekeztek a két hosszabb túra résztvevői.
Moldován Reinitz Erzsébet a Nagy Sándorra vezette az érdekelteket, Jártó
Gábor pedig a Lipse tetőre. Mindkét túra reggel 7 órakor indult, miután
mindenki felpakolta a fogadó által biztosított elemózsiát. Az általam
vezetett rövidebb kirándulást 10 óra után indítottuk és az 5 km-re
található pisztráng neveldéhez gyalogoltunk. Ezen a napon elég sok esőt
kaptunk, szerencsére késő délutánra főleg a túrákról való visszaérkezés
pillanatában a Nap is kisütött. Este 7 óráig mindhárom túra résztvevői
visszatértek a helyszínre és vacsorázni ültünk. Evés alatt gyönyörű
szivárvány jelent meg, amelyet a fogadó ebédlőjének ablakából sűrűn
fotóztak. Mindezekután Nagy Katalin titkárnőnk Ojtoz és környékéről,
illetve a fogadó történetéről olvasott fel nekünk értékes tudnivalókat. A
kulturális tevékenységet vidám nótaest követte Zsigmond Éva és György
Sándor gitárpárossal. Tábortűzünket Fekete Mihálynak köszönhetjük,
hiszen a vizes fát nem volt könnyű meggyújtani.
Vasárnap
reggel gyönyörű időre ébredtünk. Még a reggeli előtt egy jó nagy darab
kővel gyűlt meg a bajunk. Janka néni felajánlotta, hogy egyesületünknek
is legyen egy köve a fogadó udvarán. Nos ezt a követ kellett
felcipelnünk a hátsó udvarba, amelyet Kovács Gábor fogja kéz alá venni
és a jelvényünk plakettjét belevésni. Erre az alkalomra egy külön
alkalommal majd vissza fogunk térni. E "tornaóra" után igazán jólesett a
reggeli. Evés után a tűzhely mellett főszervezőnk megköszönte
mindenkinek a részvételt és közös csoportképet készítettünk. A fotózást
követően autóinkba szálltunk és Janka néni vezetésével meglátogattuk a
10 km-re levő Sósmezőn elesett magyar és német katonák sírjait, illetve
azoknak a sírjait akik ezeken a tájakon éltek a XIX. században.
Visszatérve a fogadóhoz, összepakoltunk, elbúcsúztunk házigazdánktól és
mindannyian átmentünk Bereckbe. Itt egy közeli dombra sétáltunk ki,
ahonnan a Felső Háromszéki medencét pásztázhattuk szemeinkkel.
Lejövetkor betértünk a Gábor Áron emlékházba, ahol Tibád Sándor
nyugalmazott berecki történelemtanárt hallgattuk nagy figyelemmel.
Csodálatos
hétvégét töltöttünk együtt. Összesen 37-en voltunk, ebből 31 háromszéki
EKE-tag. A társaságot 6 gyerek színesítette. Ha megnézzük a tagjaink
összlétszámát, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy tagságunk 40%-a
volt jelen. A jelenlevők mindenféleképpen szeretnék, ha folytatnánk ezt
a táborsorozatot, hiszen amellett, hogy legfontosabb esemény az
egyesületünk életében, egyúttal egy nagyon jó "tagságösszerázó" program.
Jövőre szeretnénk, ha jóval megnövekedne a részvételi létszám, főleg a
tagjaink soraiból.
Köszönetet mondunk Kiss
András István főszervezőnek, Nagy Katalin titkárnőnek az ajándékokért,
emléklapokért, kitűzőkért és nem utolsó sorban a nem kevés utánajárásért
az esemény minél jobb szervezésének érdekében!
Fotókat lehet találni az egyesületünk Facebook oldalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése