Gyönyörűszép pénteki nap jellemezte 2020 november 27-ét, amikor ketten a Bucsecs hegységben túráztunk, egy általunk ismert vidéken. Az Üveggyár völgyön autóztunk fel, majd az utolsó parkolóban hagytuk az autót (950 m / 6,50 h). Már éppen világosodott, úgyhogy a fejlámpák fényét keveset használtuk. Kék sávval jelzett ösvényt követtük, eleinte kényelmes szakaszon, majd egy komolyabb kaptató következett. Ennek a végén egy kilátóhelyhez érkeztünk, ahonnan a Barcasági-medence megmutatta magát a felkelő Nap fényében. Fényképezés után egy huzamos, de nagyon kényelmes szakaszon jutottunk el a Malaesti menedékházhoz (1720 m / 8,20 – 8,40 h).
Péntek regel lévén nagyon gyér volt a forgalom odabent, mi is megreggeliztünk egy tea társaságában és továbbálltunk. Szikrázóan gyönyörű képét mutatta nekünk a völgykatlan. Menetelés közben fent a napsütötte csúcsokon zergecsapatot fedeztünk fel, amelyeket igyekeztünk a lehető legjobban lefotózni. A kevés hó egyáltalán nem jelentett problémát, az is csonttá volt fagyva. Így is a Nagy Kéményen gond nélkül kapaszkodtunk ki, még a hágóvas segítségére sem szorultunk rá. A kéményből kiérve a nyeregben erős napsütésben volt részünk. Egy nagyon picit fújt a szél, de ez nem tántorított el a táj csodálásától. Egy rövid útszakasz választott el a túránk legmagasabb pontjától, az Omul csúcstól. A csúcsról a szélrózsa minden irányába tökéletesen tiszta panorámákat vehettünk szemügyre. A Nagyhagymástól a Fogarasi havasokig minden látszott a legtisztább formában. A téli időszakban a menedékház zárva van, de sikerült bejutnunk a meteoházba, ahol egy nagyon kedves személlyel beszélgettünk el ebédelés közben (2507 m / 11,30 – 12,45 h).
Energiánk feltöltése után ugyanazon az úton jöttünk vissza mint felfele. A fagyos kéményben a biztonság kedvéért felhúztuk a hágóvasakat és a jégcsákányokat is elővettük. Így nagyon gyorsan visszaértünk a Malaesti menedékházba, ahová betértünk egy finom leves elfogyasztásáért. A menedékház tulajdonosával is elbeszélgettünk (1720 m / 14,15 – 15,30 h).
Az autóhoz való visszatérés is nagyon gyorsan ment, problémák nélkül érkeztünk vissza a reggeli kiinduló pontunkhoz (950 m / 16,40 h).
Egy nagyon szép tél eleji túrának tettünk pontot a végére, köszönöm Zsoltnak, hogy ezt megvalósíthattuk.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése