Borongós szombat reggelen gyűltünk össze 36-an a Rozsnyói-szoros bejáratánál. 2021 október 23-án immár negyedik éve, hogy szeretett barátunk, túratársunk – Páll Endre – emlékére szervezzük az emléktúrát, mindeddig olyan helyeken, ahol Endre előszeretettel túrázott vagy mászta az égig érő sziklafalakat.
Indulás előtt elhangzott néhány szó Endréről, majd a túraútvonalat ismertettem. Kényelmes erdőkitermelő úton érkezünk be a szorosba, ahol néhány pillanatig az ég felé tekintettünk és fürkésztük a nehéz sziklafal különböző pontját. Már néhányan pók módjára fent is voltak a falon, valamilyen teljesítendő útvonalat mászva. Kiérve a szorosból folytattuk felfele a völgyön, majd egy útelágazáshoz érünk. Balra a Felső Tömös felé vezető út található, mi jobbra fordulunk a Három Fenyő tisztása felé. Hamarosan elhagyjuk a völgyet és meredek kapaszkodót küzdtünk le a bükkös erdőben. Idővel a terep megenyhült és kényelmes túrában volt részünk, noha jóformán végig felfele meneteltünk. Kiérünk a túránk legmagasabb pontjára, egy nagy tisztásra, ahol még a Nap is kisütött. Nem győztük csodálni a Keresztényhavast a fehér szikláival és a napsütötte színes erdejével. Fantasztikus látványt nyújtott.
Végigmegyünk a Három Fenyő tisztásán, majd egy könnyű séta után a Székely tisztáson levő menedékház udvarára költöztünk be, pontosan a piknikező helyre. Közel egy órát töltöttünk a helyszínen. A pihenőnk elején még tartott a napsütés, élveztük a melegítő sugarakat. Habár nagyon forgalmas helyen fekszik a menedékház, örvendetes dolog, hogy ki van alakítva egy piknikező hely padokkal és asztalokkal, ahol elfogyaszthatjuk a saját ételünket. Piknikezés nagyon vidáman telt, még a gyerekek is feltalálták magukat, közben egy rakás csokit elfogyasztva. Lefele indulás előtt csoportképet készítettünk a menedékház udvarán, háttérben a Keresztényhavassal.
A sárga háromszöggel jelzett út lefele sokkal kényelmesebb volt. Hatalmas fenyő- és bükkfák között haladtunk lefele, immár jóval gyorsabb tempóban. Ennek köszönhetően nagyon gyorsan elértük a völgyben levő erdőkitermelő utat, hamarosan kereszteztük a reggeli ösvényünket, amelyen felfele tartottunk. Bezártuk tehát körutunkat és visszatértünk az autóinkhoz a szoroson keresztül, még egyszer szemügyre véve a sziklafalakat.
A túra végeztével sorsot húztunk a jövő évi emléktúra helyszínéről. A Zernyesti- és a Révi-szorosok közül az utóbbira esett a választás, úgyhogy egy nagyon gyönyörű helyen fogunk kirándulni.
Érdekes módon ahogyan megérkeztünk az autókhoz, senki nem sietett haza, több mint egy fél órát is beszélgettünk egymással és még egy kisebb táncparti is kerekedett, amelyet be kellene vezessünk minden túra után.
Köszönjük szépen a részvételt, az együttlétet Páll Endre barátunk emléktúráján!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése