Gyönyörű őszi napot fogtunk ki 2021 november 7-én vasárnap, a Bodoki-havas északkeleti részében. Egész nap igen kellemes meleg volt, ideális a túrázáshoz. 16-an gyűltünk össze Torjától nyugatra, a Jajdon völgyében. Egyikünk sem ismerte a lejárandó útvonalat, ezért izgalmas túranapnak néztünk elébe. Természetesen én mint szervező, igyekeztem összeszedni minél több információt az útvonalról, így bátran vágtunk neki az előttünk álló feladatnak.
Nagyjából 3 km-t autóztunk a Jajdon-völgye erdőkitermelő útján. A járművek leparkolása után köszöntöttem a résztvevőket és útnak indultunk (650 m / 8,30 h). Gyönyörűen látszott nyugat irányba a Burdé-tető, illetve a Kőmöge csúcsa. Az utóbbira most nem terveztük a felkapaszkodást. Már indulásnál egy kissé eltértünk az eredeti tervünktől, de szerencsére nem okozott gondot a kitérő. Az Élesorr tetejére másztunk ki gyönyörű bükkerdőben. Fent a tisztásról csodálatos kilátásunk volt a Bodoki-havasok északi gerincére, egyben a mi célpontunkra. Leereszkedés következett a tetőről, majd kereszteztük a Futásfalva irányába tartó erdei utat. A Szájpes-erdő mellékgerincén határozottan tartottunk a hegység főgerince felé, csodálatos bükkösben. A főgerinchez közel tisztásra értünk, ahonnan beláttuk az egész Felső Háromszéki-medencét és a környező hegyeket. A Szárhegy-mező tetején értük el a Bodoki-havas főgerincét. Itt a szép napos időben letelepedtünk ebédelni, sütögetni minden finomságot (1120 m / 11,15 – 12,30 h).
Pihenésünk alatt tökéletesen beláttunk az Olt völgyébe, illetve a Hargita-hegység déli részének csúcsait is beazonosítottuk. Könnyű útszakasz állt előttünk, hiszen a főgerincet többször is lejártuk túráink során. Kényelmes úton nagyon jó iramban haladtunk. Hamarosan a Burdé-tető magaslatán álltunk, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt kelet irányban (1195 m / 13,15 h). A Háromszéki-havasok északi része és a Nemere teljes egészében mutatta magát. A térségben sajnos erdőkitermelés folyik, vagyis inkább erdőírtás történik, hiszen az egész hegy oldaláról eltűntek a fák. Kemény ereszkedő következett a Burdé nyeregig, ahol véget ért a gerinctúránk. Pontosan a Kőmöge előtt tértünk le a Jajdon-völgy irányába, ahová készültünk vissza. Egy vékony ösvénykét véltünk felfedezni, amelyet követtünk. Hamarosan egy meredek völgyben találtuk magunkat, ahol nagyon nehézkes volt az előrehaladás a kidőlt fák és a vizes kövek miatt. Ember nem járt ezen a vidéken nagyon rég óta. Szerencsére nem tartott sokáig ez a nehezebb szakasz és egy kényelmesebb erdei útra térhettünk. Ezen már gyorsan menetelhettünk a végső célunk irányába. Az út mellett kóstolhattunk egy nagyon finom borvizet és felfedeztük a Pokol-völgy bejáratát is, ahol mofetták és borvizek találhatóak. Itt már meg is született a következő túra útvonala, amelyet a jövő évben be is szeretnénk járni. Új, hétvégi házak között róttuk le az utolsó kilométereket és szerencsésen – természetesen boldogan – értünk vissza az autóinkhoz (650 m / 15,40 h).
Köszönöm szépen a bátor csapatnak, hogy együtt felfedezhetettük a hegység eme különleges vidékét.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése