Üdvözlünk mindenkit!
E szabadságom alkalmával, családommal úgy döntöttünk, hogy leutazunk Dobrudzsába. Több ok is van erre, az egyik az volna, hogy élnek ott régnemlátott barátaink, akiket most szeretnénk felkeresni. Bónuszként megmutatnánk Uzonkának a tengert, illetve a Duna Delta szélébe is belekóstolhatna. Egy másik ok az volna, hogy kipróbáljuk Uzonka tűrőképességét a hosszabb utakra, hiszen szeretnénk majd még ennél hosszabb útra is vállalkozni.
Autóval utazunk egy körtúra formájában. Indulás Sepsiszentgyörgyről, június 7-én délelőtt. Vagyis ma:). Bukarest érintésével Navodari-ra megyünk, ahol várnak a kedves barátaink. a háromnapos ottlét alatt szeretnénk meglátogatni a Dobrudzsa-szorost is és egy másik nap a tenger partját pásztázni.
Hétfőtől csütörtökig a Duna Delta szélére utaznánk Tulceatól kb 30 km-re, Baltenii de Sus nevezetű faluba, ahol egy szállodában van foglalva helyünk. Mivel a Duna arra több mint valószínű meg lesz dagadva, így szárazföldi aktivitásunk lesz. De meglátogatjuk Tulceán a szép múzeumot is a Duna Deltáról.
Csütörtöktől vasárnapig Isacceán szándékozunk tartózkodni, ahol szintén várnak ránk barátok. Ezalatt a Macin-hegység legmagasabb pontjára, a 467 m-es Greci (Tutuiatu)-csúcsra mennénk fel. Ez már nekem ismerős, de annyira szép, hogy meg kell mutassam a családnak is.
Vasárnap indulnánk hazafele.
Tehát a kirándulásunk alatt igyekszek rövid beszámolókkal jelentkezni, különböző helységekből. Persze már ahol lesz internet lehetőségem. így friss infókkal szolgálhatok a környékről, illetve arról is, hogyan viselkedik e hosszabb út alatt az 1 éves 8 hónapos Uzonka. Leírásom alapján lehet meríteni ötleteket kisgyerekkel való utazáshoz.
Üdv Laci
1. es 2. nap
VálaszTörlésEloszor is elnezest kerek, de nincs magyar karakter elerhetosegem, itt Navodari-on, tehat ekezetek nelkul fogok irni.
Penteken delelott 11 orakor indultunk Sepsiszentgyorgyrol szakado esoben. Ez egeszen Predealig tartott, de ahogyan tulmentunk a hegyeken egyre szebb ido es melegebb lett. Ennek maris nagyon megorvendtunk. Comarnic telepules kornyeken volt az elso hosszabb megallasunk, hiszen Uzonkat egy kicsit meg akartuk mozgatni. A feloras piheno alatt setalgattunk, enekelgettunk, igyekeztunk aktivan tolteni az idot.
Tovabballtunk Bukarest fele. Az 1-es orszaguton siman lehetett haladni, Ploiesti utan autopalyan mentunk Bukarest korgyurujeig. A korgyurun elkaptuk a csucsforgalmat, ezen masfel orat is eltoltottunk, amig legurultuk azt a par kilometert, amely elvalasztott a Konstanca fele vezeto autopalyaig. Ennek kozeleben ismet megalltunk egy pihenore, Uzonka ebedelese erdekeben. Eddig nagyon jol viselkedett az uton, nem volt semmi nyoszorges.
Tovabbmentunk a Bukarest-Konstanca autopalyan. Eleinte az volt az erzesem, hogy vonattal megyunk, elegge gorongyos volt az ut, de jol jarhato. Hamarosan aztan sima aszfalton gurulhattunk. Uzonka belealudt az utazasba es egy oran keresztul huzta a csendest. Persze ez korantsem volt eleg a piheneshez. Felebredese utan ismet megalltam egy pihenonel es kinyujthattuk vegtagjainkat. Mar csak alig 50 km valasztott el a celallomasig. Meg megemlitem, hogy a Dunan ativelo hidnal 13 lejt kell fizetni gepkocsinkent.
Megerkeztunk Navodari-ra 19 ora kornyeken. Nagyon kellemes idoben volt reszunk, ezert a baratainkkal valo talakozas utan ugy dontottunk, hogy gyorsan kimegyunk a tengerpartra is. Lepakolas utan gyalogosan indultunk egyutt Uzonkaval, Melindaval, Geluval, Ildikoval es Dani gyerekukkel. Kb 2 km0re lehetett a part, addig a Duna-csatorna mellett haladtunk. A Navodari-i gyerektabortol mar csak egy kopes volt a partig, ahova mar szurkuletkor erkeztunk. Igy is nagyon jo erzes volt latni a Fekete-tengert, foleg tomegnyomor nelkul. Uzoka bele is vetette magat a homokba, nagyon jol erezte magat, alig tudtuk kesobb kiszedni onnan. Sotetsegben jottunk vissza a lakasba, ahol Gelu egy nagyon finom halat keszitett mindenkinek. A nagyon izletes halvacsora utan ejszaka 1 ora kornyeken faradtan agyba doltunk. A ket gyerek is keson fekudt le 23 ora utan.
Fotok:
https://www.facebook.com/gaspar.laszlozsolt/media_set?set=a.597902940234732.1073741830.100000450948657&type=1
2.nap
VálaszTörlésSzombaton reggelizes utan Geluek elvittek autojukkal a Dobrudzsai szorosba. Nagyon erdekes latvany volt a 2 km-es termeszeti csoda. A nemtul magas sziklak kozott kedvunkre setalhattunk, kozben sok-sok furge urge szaladgalt el jelenletunkkor. Romania legregebbi kovezetei talalhatok itt, a leirasok szerint 0,5-2 milliard evesek. Ugyhogy ez a geologusok paradicsoma is egyben. Sziklamaszashoz is idealis lenne, de nem lattam sehol szeget a falakban. Igaz kismeretuk miatt, kezdoknek ajanlott, top-rope biztositassal. A satorozast nem nagyon ajanlom, biztosan a furge urgek az ember jelenlete hianyaban meg a satrat is megennek.
A szoros utan elautoztunk a kozeli Casian kolostorhoz es a mellette levo barlanghoz. Mondanom sem kell, hogy a barlang nagyon vonzott engem, alig vartam odaerkezesunket. A kolostortol kiepitett osvenyen mentunk le a barlanghoz, sziklas es erdei osvenyen. Nagyon erdekes rovid utvonal volt. Pont jokor erkeztunk oda, hiszen csak mi voltunk jelen. Meg is probaltam minel bennebb jutni, foleg a jobb oldali jaraton. A baloldali rovid volt. Amig a csalad kint pihent, en a jobboldali jaraton bepreseltem magam, ameddig csak tudtam. Fogalmam sincs a tavolsagrol. Egy nagyon szuk lyarat elott fordultam vissza, mert kezdett meredeken lejteni es nem voltam biztos, mi van tovabb. Egyre szukules vagy megsem. A barlangaszas utan egy nagy tanulocsoport erkezett hangoskodva, ugyhogy pont jokor alltunk tovabb.
Uzonka a hatihordozoban nagyon jol viselte a kirandulast, semmi problemank nem volt vele. Visszajottunk a lakasba es amire megebedeltunk lassan 18 ora lett. A delutani pihenes kimaradt, Uzonka visszafele az autoban aludt egy fel orat. Na de ezt nem busultuk, eves utan kimentunk a varosba, de csak a mi csaladunk. A varoskozpontot neztuk meg, a kis parkban setaltunk, kozben Uzonka kiprobalta a szokdosot es az elektromos korhintat. Egyik parkbol a masikba mentunk, lazitottunk, elmelkedtunk az elmult napon, Uzonka kihasznalta ezt az alkalmat is es minden jatekra felult ami ott volt. Sotetseg elott visszajottunk a lakasba es vacsora utan kidoltunk. A faradtsag legyozott, mely alomba merultunk es reggelig meg sem moccantunk.
Fotok:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.598275153530844.1073741831.100000450948657&type=1&l=51b4615e8e
3.nap
TörlésE napra a Fekete-tenger partját választottuk kiruccanásképpen. Mivel Uzonka nagyon szereti a vizet, gondoltuk, hogy most itt az ideje minél több időt töltsön a nagy vízben. Hát nem is csalódtunk, nagyon élvezte az egészet, sőt kifele jövetkor a vízből igencsak tiltakozott. Igyekeztünk minél hosszabb időintervallumokat tölteni a vízben, lakjon jól vele. Aztán kint a homokban sem volt probléma, nagy előszeretettel túrta. A Navodari-i tengerpart csendes volt, habár nem egyedül voltunk a parton. Délután visszamentünk a lakásba, majd ebéd utáni szieszta következett.
Este a barátaink meghívtak egy pizzázóba, ahol nagyon kellemesen töltöttük időnket. A gyerekeknek volt játszótér, úgyhogy kedvükre kihancúrozhatták magukat. Uzonkát még este 11 órakor is alig tudtuk elhozni onnan. Máris megkezdődött neki a nightlife.
Fotók:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.598545163503843.1073741832.100000450948657&type=1&l=daaf38e5d1
4-7. napok
VálaszTörlésJúnius 10 van, hétfő. Elbúcsúztunk a barátainktól, megköszönve ezt a feledhetetlen hétvégét. 110 km-t autóztunk Tulcea városáig nem valami jóminőségű aszfalton. Na de ez minket nem is nagyon zavart, inkább hagytuk magunkat elbűvölni a Dobrudzsai tájjal. Ennek is megvan a maga szépsége, az út hol felfele, hol lefele vezetett, ideális hely bicikliseknek. Kb 2 óra alatt érkeztünk meg a városba és rakparton pihentünk meg. Sok időt nem töltöttünk, hiszen délután 2 óra után mehettünk a lefoglalt szobánkba egy szállodába, amely Tulceatól 23 km-re, a Duna Szentgyörgy ága partján található. Az adott időpontra meg is érkeztünk a Baltenii de Sus helyiségben található Wels Hotel****-be. A délutánt és az estét lazítással töltöttük és a szálloda környékét jártuk be.
Kedden elautózunk az aszfaltos út végéig, Dunavatu de Jos nevű falucskáig. Minden településen rengeteg panzió van és egyre-másra bele lehet botlani a Duna-Deltába szervezett kirándulások reklámaiba. Tervünk az volt, hogy terepszemlét tartunk az árak felől, hiszen mi is bele akartunk kóstolni e természeti csodába. Igen ám de mindenki 4-5 órás hajókázást ajánlott 3-4-500 lejekért. Ez nekünk sok volt, úgy időben is mint pénzben. Nem akartunk épp annyi időt csónakban tölteni, mivel Uzonka biztos az idő nagyobb részét kinyűgölte volna. így aztán maradtunk az infókkal és a sétával a Duna mellett. Egyelőre. Gyorsan visszamentünk a szállodába és egy jót csobbantunk a medencében, ezt már Uzonka is nagyon élvezte.
Szerdán beautóztunk Tulceára. Meglátogattuk a Duna Delta múzeumot és az Akváriumot. Egy nagyon szép interaktív kiállítást tekinthettünk meg. Rengeteg külföldi turista fordul meg errefelé, főleg Németországból és Kanadából. A belépő ára 15 lej a felnőttnek, 5 lej az iskolásoknak. Megéri.
A múzeum után ismét motorcsónak vadászatra indultunk a kikötőbe, hátha másnapra valamit találunk. Itt is mind 3-5 órás kirándulásokat szerveznek minimum. Nekünk 2 óra is elég lett volna. Érdeklődtünk, de megint másnapra hagytuk a hajókázás lehetőségét. Úgyis csütörtökön hagyjuk el a szállodát és utazunk Isacceara, így útba ejtve Tulceát.
Csütörtökön reggel kijelentkeztünk a szállodából és már reggel 9-kor a Tulcea-i kikötőben voltunk. Itt hamarosan találtunk is egy lipován emberkét, aki hajlandó volt egy kisebb körútra is elvinni a Deltába. 250 lejre alkudtuk a tarifát és indultunk is. Élvezetes élmény volt a motorcsónakkal a Dunán és annak ilyen-olyan eldugott ágacskáján hajókázni. Uzonka rendkívülien élvezte az egészet, de már a végére értésünkre tudatta, hogy kezdett elege lenni. Jó hogy nem fizettünk be 4-5 órára, mert kínos lett volna. Őszintét megvallva nekem is elég volt e 2 órai körút.
Csónakázás után a kikötőben található Republica múzeumhajón ebédeltünk eléggé elfogadható áron. Ennek érdekessége, hogy több mint 100 éve gyártották Bécsben és az Osztrák-Magyar Monarhia egyes hajóskapitányai is igénybe vették. Aztán jöttek az oroszok és a románok és ezek vezetői is kihasználták. Ami számomra a legérdekesebb és emlékezésre méltó, az a pincérlány volt, hiszen Kézdivásárhelyről vetődött oda. Jólesett Tulceán magyarul elbeszélgetni egy idegen személlyel.
Ezekután autóba ültünk és irány Isaccea. Egy rendkívüli felhőszakadás közepette autóztunk, szerencsére amire megérkeztünk el is állt. Itt már vártak ránk Petrica, Doina es Alexandra házigazdáink. Délután egy hatalmas pontyot pucoltunk meg, amelyből estére igen ízletes halleves készült. Aztán gondolatban készültünk a másnapra, a Macin-hegységbe.
Fotók:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.601882373170122.1073741833.100000450948657&type=1&l=0c407e57cb
8-9. napok:
VálaszTörlésAz utolsó előti nap, június 14-én családommal, Petricával és lányával Alexandrával kisétáltunk a Macin-hegységbe. Greci faluig mentünk autóval, onnan egy kék háromszög jelzésen másfél óra alatt felmentünk a Tutuiatu-csúcsra, ami a 467 méterével, Dobrudzsa legmagasabb pontja. Az útvonal különben nagyon szép, inkább egy mediterráni vidékhez hasonlít. Az erdőben nagyon kellemes a séta, két forrás is van útközben. Aztán találtam egy eperfát, amelynek nagyon megörvendtem és degeszre ettem magam az eperből. Láttunk két teknősbékát is, ami számunkra kuriózum így vadon megismerni.
Délután visszatértünk, pihenés következett. Az estét közös vacsora zárta.
Szombaton elérkezett a hazatérés ideje. Eredetileg vasárnap kellett volna hazajönni, de értesítettek a munkahelyről, hogy vasárnap meló, így nem volt mese. Búcsúzkodtunk is vendéglátóinktól és következett a 330 km-es autóút hazafele. Brailanál komppal mentünk keresztül (22,5 lej), majd Buzau fele vettük az irányt. Ez volt a legunalmasabb szakasz, tiszta lapos minden. Kitérőt tettünk Buzau után a sárvulkánokhoz is, amely egy bónusznak tekinthető, mivel nem volt benne tervünkben. Aztán megjelentek a dombok, majd a Keleti Kárpátok magasságai, a Pintillő és Szilon havasok. Amikor a Csukást is megláttam, akkor tudtam, hogy hamarosan itthon leszünk.
Nagyon szép kirándulásban volt részünk, csodálatos időben. Vendéglátóink kitettek magukért és köszönet nekik érte. Ami a legfontosabb, hogy mindegyikünk jól érezte magát, Uzonka is átment a hosszú utazások próbáján. Mindent jól viselt a maga módján, egyáltalán nem lehet okunk panaszkodni. Az más, hogy a kislány izgága és nem sokat ül egy helyben, de ez érthető. Dicséretre méltó a feleségem, Melinda munkája a kicsivel az utazások során. Rengeteget kell foglalkoznia vele, sokszor jobban kifárad mind bárki. Szerencsére meg van áldva ezzel a képességgel és ezért is szerencsésnek érzem magam.
Végezetül köszönet mindenkinek akinek volt türelme elolvasni a beszámolót és igyekszek ezután is jelentkezni kirándulásainkról.
Fotók:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.601906289834397.1073741834.100000450948657&type=1&l=5d79f3fe6f