Első alkalommal került megrendezésre az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki
osztály Kisbakancs-csoportjának kétnapos eseménye, éspedig az egerszéki
minitábor az Úz-völgyében. 55 résztvevő tisztelt meg jelenlétével, amelyből 23
gyerek. A legkisebb résztvevő 8 hónapos volt. Érkeztek Háromszékről, Csíkból de
még a távolabbi Kolozsvárról is. Az időjárás szerencsénkre mindvégig velünk
tartott, ez lényegesen hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához.
A szervezés és előkészületek után, végre elérkezett a nagy nap, június
28-szombat. Autókkal érkezett mindenki Csíkszentmártonba, ahonnan együtt
indultunk tovább az erdőkitermelő úton. A rendkívülien rossz út igenis próbára
tette a sofőröket, a hatalmas gödrök kikerülése érdekében. Egy autó meg is adta
magát, a benne ülőket szerencsére át lehetett költöztetni más járművekbe. Végre
szerencsésen megérkeztünk Egerszékre, ahol már az erdész bácsi várt.
Következett a lepakolás, az adminisztratív munkák elvégzése, sátorhúzás -
akik ezt választották az éjszakázáshoz. A szombati programba lovasszekerezés és
esztenalátogatás volt beiktatva. Teljes pontossággal érkeztek meg a
lovasszekerek tulajdonosai és türelmesen vártak amíg elkészülünk. 4 km-t utaztunk
így az Úz-völgyén, a gyerekek nagy élvezetére. Az esztenán betekintést nyertünk
a pásztorok életmódjába, majd sajtot és ordát lehetett vásárolni, ezeket
kóstolgatni. A gyerekek nagyon élvezték az esztena környékét, sokan minden
zegzúgba bekukkintottak, aztán úgymond játszótérré varázsolták a környéket. Bő
két óra eltöltése után egy különlegesebb élménnyel gazdagodva indultunk vissza
szintén a lovasszekerekkel Egerszékre.
Kora este egy kis pihenőidő is beiktatódott a programba, alkalmat adva a
családok kikapcsolódására, beszélgetésekre, ismerkedésre. A vacsorát a
kultúrházban fogyasztottuk el, ez egy finom házias leveses pityókatokány volt
hússal, desszertnek pánkót fogyaszthattunk szederdzsemmel. A vacsorát követően
a gyerekek nagy élvezettel kihasználták a kultúrház színpadát, szintén
játszótérré alakítva azt. Hatalmas ricsaj volt az egész épületben, szemmel
láthatóan jól érezték magukat.
Alkonyatkor meggyújtottuk a tábortüzet, ezalatt felolvastam a Csinódi Nagy
Gergő „Kecsketánc” című könyvéből egy kis részletet, annak a sepsiszentgyörgyi
család életéből akik a városi életet feladva felköltöztek a Csíki havasokba – a
közeli Csinódba. A tábortűz melegségét kihasználva a felnőttek beszélgetésekbe
elegyedtek, a gyerekek játszadoztak, vagy a legkisebbek a szülők karjaiban
melegedtek.
Vasárnap reggel hűvös, de tiszta időre ébredtünk. Vastag vízharmat lepte be
a területet, de örvendtünk, hogy szép idő ígérkezik és főleg jó meleg. Hiszen
az eznapi programban a csinódi feredőhöz való látogatás szerepelt. Reggelizés
után tartottunk egy rövid kiértékelést, majd emléklapot és Kisbakancsos-kitűzőt
kaptak a gyerekek. Aztán következett a tombolahúzás, amelynek következtében
három tengerimalac kapott gazdát a gyerekek között. Végül sátorbontás,
bepakolás az autóba, elbúcsúztunk a házigazda erdész bácsitól, megköszönve neki
és családjának a sok segítséget. Autókkal indultunk visszafele Csinód irányába
a feredőhöz.
Hamarosan meg is érkeztünk a kénes vízű feredőhöz. A Nap már magasan volt
az égen, ontotta magából a kellemes meleget, így nem volt nehéz kipróbálni a
cserefakádas kismedencéket. Egy kis tehnikai hiba miatt sajnos a tulajdonos nem
tudta teljesen felmelegíteni a vizet, ezért elnézést kért, ő is még
tanulmányozza tapasztalata alapján a melegvizes fürdő működését. A gyerekek
eleinte tartózkodtak a hidegebb víztől, de aztán egyre jobban kezdtek
megbátorkodni és a végére jókora pancsolás alakult ki. Beindították a vízicsúszdát
is, amelyet szép számban ki is próbáltunk. A sok fürdőzés, hancúrozás után volt
aki húst sütött, falatozott, vagy csak egyszerűen pihengetett.
Késő délután eljött a hazaindulás ideje. Összeszedtük a dolgainkat és
következett a búcsúzkodás ideje. A tengelytörő erdőkitermelő úton szerencsére
mindenki szép lassan, problémamentesen leért és ezzel véget vettünk két szép
napnak gyerekeink társaságában.
Megköszönöm szépen minden gyereknek és szülőnek akik eljöttek a táborba,
hozzájárulva ennek sikeres lebonyolításához. Köszönöm, hogy vállalták az
egyáltalán nem könnyű utat, különös próbára téve autójukat. Bebizonyosodott a
résztvevők számára, hogy létezik Székelyföldön olyan rész is, ahol a nyaktörő
utat követve gyönyörű tájakat csodálhatunk, rendes embereket ismerhetünk. Ilyen
Csinód-Egerszék is. Szeretettel várunk más elkövetkező Kisbakancsos kirándulásainkon, úgy a
háromszéki-, mint a kolozsvári-, marosvásárhelyi-, csíkszeredai-, brassói- és
elkövetkezőkben remélhetőleg kialakuló kiránduló gyerekcsoportokban.
Aki el szeretne látogatni e vidékre vegye fel a kapcsolatot Bara Gerővel,
mindenben tud segíteni. Facebook „Hegylako Csinod”.
Fotók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése