2018 február 25-én vasárnap, magashegyi túrát szerveztünk a háromszéki EKE
körében a Bucsecs-hegység déli részére. Igazi téli időjárásban volt részünk
egész nap. Sőt egész télen nem volt ilyen szép hótakaró mint most, a fák amúgy
roskadoztak a hó súlyától. Egy erdei szakaszon körülbelül 1,2 m-es hóréteget
mértünk a túrabottal. Ennek ellenére meglepően könnyen lehetett haladni, persze
valami régebbi nyomok mégiscsak segítettek bennünket.
A szinajai vasútállomás mellett gyülekeztünk (800 m / 7,50 h). 15 résztvevő
közül voltunk Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről, Uzonból, Sepsiszentgyörgyről.
Ezen kívül egy stuttgarti német fiatalember is velünk tartott a túrán. A túra
ismertetése után hamar megtörtént a bemelegítés, hiszen jónéhány lépcsőt
hagytunk magunk mögött a városban. Ezen a szakaszon picivel gyorsabb ritmust
tartottunk, amíg kiértünk a városból. Az erdőben jóval visszafogottabb ütemben
mentünk, de nem is volt sietségre ok. Régebbi nyomokon haladtunk, nem okozott
gondot az előrehaladás.
Felértünk az Alpin-szálló mellé (1400 m / 10,00 – 10,30 h). Sízők tömkelegével
találkoztunk. Habár jóval kevesebben voltak, mint a Keresztény-havas lejtőjén. Bementünk
a felvonóállomásba, hogy a reggelit épp ne a mínusz 11 fokban fogyasszuk el. Mindezekután
folytattuk utunkat felfelé.
A sípályát követtük, majd picit fennebb a téli út ösvényét választottuk,
megszabadulva a téli sportok szerelmeseitől. Itt egy régebbi nyomvonalat
lehetett követni, de már a hó vastagsága
az 1 métert is meghaladta. Persze ebbe teljesen nem süllyedtünk bele,
köszönhetően a régi nyomnak. Az erdőből kiérve muszáj volt követni újból a
sípályát. Egyre jobban a szélén mentünk, hogy ne zavarjuk őket. Az utolsó
kapaszkodó alatt ismét megszabadultunk a sízőktől, igaz egy jóval meredekebb
emelkedőt kellett leküzdenünk. Felértünk a legfelső felvonóállomás mellé és a
szomszédságában levő hegyimentők házába tértünk be melegedni, falatozni.
Készségesen befogadtak, nagyon jól esett nekünk (2000 m / 12,40 – 13,20 h).
Pihenés után elbúcsúztunk a hegyimentőktől, akik már az ottlétünk alatt is
egy riasztásnak tettek eleget. Visszafele ugyanazon az úton jöttünk mint fel.
Természetesen jóval könnyebben és gyorsabban. Mindenki jó kedvvel ereszkedett
lefele, beszélgetve az épp mellette levő társával. Visszaértünk az Alpin-szálló
mellé, majd az erdei ereszkedő sem okozott gondot egyáltalán. Pontosan kiszámított
időre érkeztünk vissza Szinaja vasútállomása mellé, ahol autóink vártak (800 m
/ 15,20 h).
Köszönöm mindenkinek a részvételt, nagyon jó társaság voltatok, kár, hogy
ilyhamar vége lett a túrának. De remélem még találkozunk más alkalmakkor is.
Fotók: