Már jól kivirradt amikor megérkeztünk a Jézer-hegység lábánál található
Voina menedékházhoz, ahol 10-en gyűltünk össze (980 m / 5,50 h). Összeszedtük
magunkat és indultunk a hosszadalmas útvonalunkra. Jó gyors gyaloglási tempót
vettünk fel, ez nem is volt megerőltető így frissibe. Az első útelágazásnál
kissé dilemmába estem a továbbfolytatást illetően, mivel térkép nem volt nálam
így találomra választottam a bal vagy az egyenes irány között. Balra mentünk a
Jézer-tó felé és 2 km után rá kellett jönnöm, hogy pontosan nem az a helyes út.
Tehát a Pătru gerincre nem innen vezet fel a piros háromszög
jelzés. Visszamentünk tehát az útkereszteződésbe és a Cuca-menedékház irányába
(egyenesen) tartottunk és lám-lám megkerült a mi utunk is nagyon hamar, ez is szintén
balra. Na ez a 2+2 km elvett tőlünk jó 45 percet, aminek nem igazán
örültem. Ez a helyzet nem következett volna be, ha lett volna nálam térkép,
vagy ha a piros háromszög jelzés az útkereszteződésben levő táblákon jelen lett
volna.
Meg is kezdtük a meredek kapaszkodót a mellékgerincen. Jó 600 m szintet
kellett legyűrni az erdő szélén található esztenáig. Közben gyülekeztek a
felhők és a távolból jókora dörgéseket lehetett hallani. Mi inkább kitartó
erőfeszítésre koncentráltunk, egy-egy pillanatra megálltunk szamócát
csipegetni. Elértük elég hamar az erdőhatárt és az ott található esztenát. Jókora
kutyák „üdvözöltek” bennünket. Az esztenától nem messze az utolsó fenyőfák
tövében letelepedtünk reggelizni (1700 m / 8,15 – 8,45 h).
Evés után folytattuk utunkat a Jézer-Papusa főgerince felé. Az útszakasz
ezentúl nem volt nagyon megerőltetően meredek, de viszonylag hosszadalmason tartott.
Nagyon jól haladtunk, ereink teljében voltunk. Egy jókora juhnyájat bolygattunk
meg, hangos bégetéssel fogadva bennünket. Hátunk mögött vészesen közeledett egy
hatalmas fekete felhőtömeg, amelyet sűrű villámlás kísért. Szerencsére ennek
csak a széléből kaptunk, pontosan amikor felértünk a főgerincre (2200 m / 10,00
h).
Beöltöztünk az esőköppenyekbe pontosan mire az eső ideért. A villámok
intenzitása is szerencsénkre alábbhagyott, úgyhogy folytatthattuk utunkat
továbbra is nyugodtan. A Bătrâna csúcsot kerültük meg nyugat irányba, itt egy bővizű
forrást is találtunk. A csúcs megkerülése alatt a szél eloszlatta a felhőket és
gyönyörű kilátás tárulkozott elénk. A széles hegyháton kényelmes útszakasz
következett a Rosu-csúcs aljáig. Ez lehetőséget adott számunkra, hogy
fürkésszük a tájat és fényképezzünk. A távoli Bucsecset is jól lehetett látni
és a Fogarasi-havasok keleti részét, jóformán a Moldoveanutól kelet irányba
mindent. Egyre közeledtünk a túránk legmagasabb pontjához. Annak megmászása bő
100 m szintkülönbséget vett igénybe, amiután fel is érkeztünk a Jézer-hegység
legmagasabb pontjára a Rosu-csúcsra (2469 m / 12,00 – 12,45 h). Falatoztunk,
élveztük a tájat hiszen az időjárás megnyugodott. Csoportképek készítése után
indultunk a Jézer-tó felé.
Megkerültül alulról a Jézer csúcsot, majd az Atheneu-kereszt mellől
leereszkedtünk a tóhoz. Itt találkoztunk a Csíkszéki EKE tízfős csoportjával,
akik Tőke Dénes vezetésével direkt módon
jöttek fel a Voina menedékháztól. Jólesett a találkozás, mindenkit
köszöntöttünk, majd letelepedtünk melléjük a tó partjára (2130 m / 13,30 – 14,30
h). Evés közben elbeszélgettünk, majd a végén a tóparton csapatunkkal
csoportképet is készítettünk. Nagyon jó hangulatban telt az ebédidőnk.
Mindezekután elbúcsúztunk a csíkiaktól és a közeli menedékhely szemügyre
vétele után indultunk lefele. A menedékhely fel van újítva, jó állapotban
található, de hétvégeken eléggé forgalmas.
Lefele a kék pont jelzésen jöttünk a törpefenyőkön keresztül. Majd egy
csodálatos erdő között volt szerencsénk haladni, ahol az ösvény igen érdekes
módon kanyargózott az alacsony fenyőfák alatt. Az ereszkedés utolsó szakasza
meredeken vezetett le a völgyben található patakhoz. Ezek a meredek szakaszok
jóformán mindenhol érvényesek a Jézer hegységben. A völgyben pontosan odaértünk,
ahol a reggel visszafordultunk. Innen már csak egy 40 perces kényelmes
gyaloglás választott el az autóinktól. Visszaérkeztünk a Voina menedékházhoz
egy 30 km-es gyaloglás és 1800 m-es fel, ugyanannyi le szintkülönbség után,
amely 11 óra időtartam után nagyon jó teljesítménynek számít (980 m / 16,45 h).
Köszönet a szuper csapatnak, hogy eljöttetek a túrára és még egyszer
elnézést a reggeli 2+2-ért J.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése