2018. szeptember 2., vasárnap

Kisbakancs-túra a Barkács menedékházhoz, szept 1-2


Különleges kirándulásban volt részünk a hétvégén. Mondhatni mindegyik különleges, de ez hatványozottabban az volt. Hiszen ez volt az első alkalom a Kisbakancs-történelemben, hogy több gyerek volt mint felnőtt. Éspedig 9 gyerek és 8 felnőtt tisztelt meg jelenlétével 2018 szeptember első napján Felek városában. Találkozás után még autóztunk a Fogarasi-havasok lábánál található Német tisztásig, majd a túraismertető után indulhattunk gyalogosan az útnak.

Jóformán dél volt amikor elindultunk a Barkács-menedékház irányába. Eleinte egy erdőkitermelő utat követtünk, majd a patakon átkelve a Barkács gerincen mentünk felfele. Kellemes időben volt részünk, ideális túraidő jellemezte azt az időszakot amialatt túráztunk. Többször megálltunk pihenni, hiszen jelentős szintkülönbséget kellett legyúrni felfele. Szinte 900 méter szint még egy felnőttet is próbára tesz, nemcsak gyereket. Na de szép lassan, közben energiafeltöltéssel problémák nélkül kiértünk a menedékházhoz, jó 4 óra gyaloglás után. Idejében is érkeztünk meg, hiszen ahogyan beléptünk az ajtón jókora eső öntözte meg a vidéket.

Üdvözöltük a háziakat és elfoglaltuk helyeinket az ebédlőben és egyben a hálószobában, hiszen egylégterű szoba volt. Jelenleg újra nyitva áll egy másik szoba, ahol fogadják a turistákat. Foglalásunk időpontjában – június végén – még nem adhatták ki azt is, mivel felújítás alatt volt, ezért sajnos mi is létszámkorlátot kellett bevezessünk e kirándulásra.

Elfoglaltuk helyeinket tehát és egy ideig bent is kellett maradjunk az eső miatt. Na de nehogy valaki azt higgye, hogy untakoztak a gyerekek. Birtokukba vették a széles priccset és hatalmasat játszottak amíg az eső elállt. Tombolt a menedékház a gyerekricsajtól, nagyon jól érezték magukat. Este 6 óra előtt még az eső is elállt, így ki lehetett menni és a menedékház körüli téren foglalták el magukat. Amíg a felnőttek társalogtak, addig a gyerekek áfonyát kerestek, kutyákkal játszadoztak. Sokszor úgy elmentek az erdőbe, hogy nem láttuk őket, de egyáltalán nem izgultunk, tudtuk, hogy bajuk nem eshet.

Sötétedésig futkároztak, játszadoztak, majd lassan következett a lefekvés ideje. Tíz órára ágyban volt mindenki.

Vasárnap reggel szép napra ébredtünk. Hét óra környékén talpon volt mindenki, irány a mosdó friss forrásvízben. Utána következett a reggeli, amelyet kaptunk a háziaktól. Mindenki nagyon jó étvággyal evett, de a kutyusok is jóllaktak mellettünk. Aztán felfedeztük, hogy az anyakutyának a menedékház alatt vannak a kicsinyei, nem is kellett több semmi a gyerekeknek ahogyan ezt megtudták. Kilenc kiskutya volt, jóformán minden gyereknek jutott egy. A délelőtt a kutyusok dédelgetésével telt el.

Következett azonban a lefele indulás ideje. Csoportképet készítettünk és 11 óra előtt indultunk. Elbúcsúztunk Petre bácsitól és Mariana nénitől, a fantasztikus menedékházgondnokoktól. Egyértelműen jobban haladtunk lefele, ugyanazon az úton amelyen feljöttünk. Délután fél 2-re lent voltunk az autóinknál és a patakban való mosdás után visszajöttünk Felekre.

Kirándulásunknak nem volt vége, hiszen bementünk a Bruckenthal-kastély kertjébe. Csodálatos hatalmas fák között sétáltunk, majd a játszótérre mentünk. Ott nem időztünk sokat, mivel a gyerekek naaagyon kívánták a fagyit. El is mentünk a kastély éttermének teraszára, ahol palacsintás fagyikat ettünk és limonádét szürcsöltünk. Megérdemelte mindenki a Barkács-túra után. Kedves kiszolgálásban volt részünk, igazán kastélyhoz méltó személyzet fogadott.

Mindezek után következett a búcsúzás ideje. Néhányan még maradtak körülnézni, nyújtani a napot ameddig csak lehet.

Köszönetet mondok mindenkinek akik részt vettek a kétnapos túrán, csodálatos élményekben volt részünk, még csodálatosabb társasággal.

Fotók itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése