2019. augusztus 13., kedd

Királykő: Cioranga-öv, aug 12


2019 augusztus 12-én hétfőn a Királykőre „menekültünk” a meleg elől Tiborral, tapolcai barátommal. Reggeli órákban indultunk a Plaiul Foii-tól piros háromszög jelzésen (849 m / 6,30 h). Friss erővel nagyon jól haladtunk felfele, eleinte egy nagy tisztáson, majd egyre meredekebben az erdőben. A Sárga Falnál elhagytuk a jelzést és direkt módon a szöktetőn rövidítettünk, hiszen itt sokkal szebb és izgalmasabb a táj és maga az útvonal. Kimászva a szöktetőt hamarosan ismét visszatértünk a jelzett útba. Utunk nagyon meredekké vált, többnyire stabil köves terepen haladtunk, de még erdőben. Két zergét is sikerült megpillantanom, sajnos nemigazán akarták magukat mutatni ezen a napon.

Megérkeztünk a Reménység menedékhelyhez, ahol reggeliztünk (1685 m / 8,00 – 8,40 h). Betekintettünk a menedékbe, amely kifogástalan állapotban és tisztán várja a túrázókat, hegymászókat. Eszembe jutott, hogy ez régebben nem így volt. Sziklafal alatt fogyasztottuk el elemózsiánk egy részét, közben élveztük a kellemes időt. A hegység nyugati oldalában voltunk, így egy jó darabig nem kellett tartanunk a Nap sugaraitól.

Továbbálltunk a jelzett úton és a Cioranga-öv felé tartottuk az irányt. Sűrű borókásban vezetett ösvényünk egyelőre lefele, majd a szintet tartva néhány völgyet is kereszteztünk. A Cioranga-kanyon bejáratánál végképp megszabadultunk a kúszófenyőktől és gyönyörű királykői-táj bontakozott ki előttünk. Az öv pontosan a hatalmas falak tövében vezetett fel bennünket. Rövid távon jókora szintet kellett leküzdeni, de sziklás terepen ez igazán élvezetes volt. Sok alkalommal jártam errefelé és mindig csodálhattam a zergéket, de most meglepő módon eggyel sem találkoztunk, bizonyára a melegnek köszönhetően ők is levonultak az árnyékosabb helyekre. Pontosan a gerincre érkezésünk pillanatában kaptuk el a Nap sugarait, tehát mindeddig védve voltunk. Felmentünk a Hegyes-csúcs melletti menedékhelyhez, ahol egy hosszabb pihenőnek vetük kezdetét (2150 m / 10,00 – 11,00 h). Nem kellett siessünk, hiszen meglepően jó iramban jöttünk eddig. Az imént leírt útvonalat nemrég látták el turistajelzéssel. Azelőtt csak a jelzetlen ösvények szerelmesei ismerték e helyet, most bárki végig tud menni rajta aki hegyi tapasztalattal rendelkezik. Lefele irányba csakis igazán tapasztalt turistáknak ajánlott!

Evés közben élveztük az előttünk elterülő tájat, a Királykő északi gerincét. Jól elnyújtottuk pihenőnket, majd aztán indultunk tovább. Észak felé tartottunk a gerincen, pontosan a Padina Popii csúcsáig. Itt letértünk a gerincútról és ismét a nyugati oldalban találtuk magunkat, de most lefele irányban. A Nap teljes erővel sütött bennünket. Az elején a borókásban még tűrhető volt, de lennebb a sziklás terepen biza még egy adag barnulással gazdagodtunk. A kék sáv jelzésen jöttünk le a Kecskék párkányán. A Királykő egyik legnagyobb kincsének lehet nevezni azt a sziklaodúban található finom hidegvizű forrást, amelyből jókorát ittunk. Még a legnagyobb szárazságban is lehet találni vizet benne ebben a magasságban (1985m). Jól felfrissülve egy kőfolyáson kezdtük meg ereszkedésünket. Nagyon oda kellett figyelni, de különös gondot nem okozott ez a párszáz méteres ereszkedő. Lennebb az Orgona sziklafalakat bámultuk és kipróbáltuk a visszhangjainkat. Hamarosan a Diána menedékhely mellett találtuk magunkat ismét erdőben, árnyékban (1450 m / 13,30-14,15 h).

Mivel igen jól álltunk az idővel ismét egy hosszabb pihenőt iktattunk be. Innen a sárga háromszög vezetett vissza a Plaiul Foiinál várakozó autóhoz (849 m / 15,40 h). A ház előtti kellemes hőmérsékletű patakban lemostuk magunkról az út porát és elbúcsúztunk egy időre szeretett hegyünktől, a Királykőtől.

Fotók itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése