2019 augusztus 11-én vasárnap az idei évad egyik legnehezebb kirándulását
szerveztük a dobollói Piliskére. Ugyan felnőttnek nem okoz gondot ez a 700 m
szintkülönbséggel rendelkező hegy, de főleg kisebb gyerekeket megviselhet. A
túra nehézségét fokozta a rekkenő hőség, hiszen jóformán az idei nyár egyik
legmelegebb napját fogtuk ki. Nos ettől nem riadt vissza a 44 résztvevő,
amelyből 20 gyerek volt.
Reggel 9 órakor gyülekeztünk Dobolló bejáratánál, majd a falu központjáig
autóztunk. A kirándulás bemutatása után indultunk is felfele a tető irányába.
Először is keresztül mentünk a Dobolló-patak vashídján, majd egy rövid és
kellemes út következett, fákkal övezve. Sajnos ez nem tartott sokáig és a Nap
tűző sugarai alá kerülve kellett az első komoly emelkedőt kimásznunk. Az
utunkat szerpentinezve követtük, ez némileg segített az előrehaladásban.
Jelentős szintemelkedés után már alig vártuk, hogy egy kis árnyékba
letelepedjünk. Szerencsére adódott egy alkalom, ahol nyárfacsemeték
szolgáltatták a kellemes pihenésünket.
Tízóraizás után indultunk ismét felfele. A terep egyre kövesebbé vált,
nagyon oda kellett figyelni a lépéseinkre. Kisebb gyerkőcöket segíteni kellett,
és nagyon gyakran igényelték a hidratálást. Itt fent már gyakrabban találtunk
egy-egy fát, amelynek árnyékában pihenni tudtunk.
Végre elértük a felső tisztást. Kiválasztottunk egy alkalmas helyet a
hosszabb pihenésre. A csúcs már közel volt, de a meleg jónéhányunkat megviselt.
De így is a nagytöbbséggel elindultunk, hogy érjünk fel a legmagasabb pontra.
Voltak akik a fák hűs árnyékát választották pihenésül. A csúcsot alig egy
negyedórai út után értük el, mindvégig erdőben haladtunk. Egy csoportkép
készítése után vissza is tértünk a tisztásra ahol várt ránk a csapat többi
része.
Itt aztán bő két és fél órát töltöttünk, védve a Nap sugaraitól.
Sütnivalókat készítettünk, amelyet jóízzel fogyasztottunk. A szülők amíg
pihentek a fák árnyékában, addig a gyerekek az erdőben különböző
foglalatosságokat találtak ki. Sokszor soknak tűnik a nagy pihenőnk időtartama,
de a gyerekek nagyon hasznosan el tudják tölteni ezt az időintervallumot.
Pihenő után a magas fűben csoportképet készítettünk és mentünk visszafele a
falu irányába. Természetesen sokkal gyorsabban haladtunk, most már az egyre
forróbb Nap sem zavart annyira. Megedződtünk. Persze amire visszaértünk a falu
szélében található patakocska völgyébe, egyből éreztük a különbséget a tűző
napsugarak és a nyugodalmas árnyék között. Itt egy jókora szederbokor
„ajándékozott” meg gyümölcseivel, mindenki jóízűen fogyaszthatott belőle.
Hamarosan elérkezett a búcsőzkodás ideje és várjuk türelmetlenül a
szeptemberi találkozásunkat. Köszönöm mindenkinek, hogy részt vettetek ezen a
tartalmas túrán ahol még a nagy meleg sem állított meg.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése