Az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztályának hagyományos
kirándulásáról van szó, amelyet Dukrét Lajos bácsi szervez évek óta
Sepsiszentgyörgy környékének erdejében. Jelenleg is a kék pont jelzéssel
ellátott körútat jártuk le, egy igen jó hangulatú szalonnasütéssel fűszerezve.
2020 január 18-án szombaton reggel 9 órakor gyülekeztünk a városunk
stadionja előtt. Gyönyörűszép időjárás ígérkezett e napra, ennek köszönhetően
48 személy sereglett ki a találkahelyre. Társaságunk hangulatát – de főleg a
gyerekekét – fokozta a 6 kedvesebbnél kedvesebb kutyus is. Gyülekező után el is
indultunk a Vadász utcán felfele.
Túravezetőnk az Örkő tetejére kalauzolt fel, ahonnan csodálatos kilátás
nyílt észak irányban a Bodoki-havas felé. A történelmi Magyarország ezer éves
fennálásának alkalmával ültetett erdőben folytattuk utunkat, majd ezután
hatalmas cserefák között közelítettük meg a Bíróné-puszta felső sarkát. Egy kis
kerülővel a gyérített erdőben leereszkedtünk a Honvéd kúthoz is, ahol egy rövid
pihenő erejéig álltunk meg.
Itt a völgy mélyében elég hideg idő fogadott, a gyaloglástól felmelegedett
végtagjaink hamarosan a naposabb területekre kívánkoztak. A forrástól a
Kölcze-puszta felé terveztük az
elkövetkező útszakaszt, a Tetves kutat érintve. Egy elkerített magánterületet
kellett megkerülnünk, szerencsére a befagyott patak könnyű átszelést
biztosított. Egy rövid kapaszkodót leküzdve ismét kényelmes erdei utat
követtünk. A Tetves-kút befagyott forrása felett mentünk el és rövidesen a
Kölcze pusztára érkeztünk, nem sokkal a déli harangszó után.
Kirándulásunk fontos célpontja volt e tisztás, hiszen itt terveztük a
nagyobb pihenőnket. Tüzet gyújtottunk és előkerültek a finomabbnál finomabb
falatok. Szalonna, kolbász, hús, zöldség, de még alma is került a nyársak végére.
Bő másfél óra pillanatok alatt repült el a szikrázó napsütésnek és a nagyon
jókedvű társaságnak köszönhetően. A gyerekek mindezalatt a kutyusokkal voltak
elfoglalva, igazi élő játszóteret varázsoltak ezek a csodálatos okos
négylábúak.
A tisztásról a Papp-kút irányába ereszkedtünk be. A forrás egy elvezetett
csövön keresztül folyik be egyenesen a Szemerja-patak völgyébe, örömmel
tapasztaltuk a bő hozamát, hiszen máskor jóval vékonyabb erecske folydogált
kifelé. Kiértünk az erdőből és a patak völgyében Alsó Szemerjára mentünk be, ez
kirándulásunk végét is jelentette egyben.
Családunk nevében köszönjük szépen Dukrét Lajos bácsinak a kirándulás
megszervezését és mindenkinek a szuper társaságot!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése