Alig toppantunk be a 2020-as évbe, rögtön a hagyományos kijózanító túránk
után egy magashegyi túrát iktattunk be a programunkba. Az előző években ezek az
éveleji kirándulások inkább a Nagykőhavast és a Keresztényhavast célozták, de
most mint szervező úgy döntöttem, hogy a Csukást látogatjuk meg.
Kora reggel indultunk autókkal Sepsiszentgyörgyről. A Bratocsa hágóra épp a
virradatkor érkeztünk, ahol 20-an szálltunk ki több járműből (1250 m / 7,30 h).
Ahogyan kiszálltunk az autókból heves légáramlat csapott meg, jelezvén a felsőbb
kitett régiókban igen szeles időben lesz részünk. A csapat üdvözlése után két
autót levittünk az érkezési helyre, addig a társaságot útnak indítottam a
jólismert piros sáv jelzésen, a Bratocsa-gerinc irányába. A nagytöbbség már
többször járt e útvonalon, ezért az eltévedés veszélye nem állt fenn. A későbbi
találkozás reményében lementünk az autókkal a délutáni érkezési helyre, a
Medve-völgy torkolatához.
Picit később mind a hárman visszatértünk a Bratocsa hágóra és a többiek
után indultunk. Fagyott havon lépkedtünk, majd a tisztáson rettenetes szél
csapott meg bennünket. Jól látszódott a tisztás felső felében a csapat utolsó
tagjai, így igyekeztünk őket beérni. Ez hamarosan sikerült is, mire a gerincre
felértünk, együtt találkoztunk. Itt már orkán erejű szél fogadott bennünket, a
gyönyörű tájat jóformán élvezni sem tudtuk. Épp egy-egy alig szélmentes helyen
sikerült fotózni. Társaságunk ekkor nagyon szétvált, az elsők és utolsók közt
lényeges volt a távolság.
Amikor beértünk a Bratocsa-gerinc keleti oldalára felszusszanhattunk,
hiszen valamelyest a széltől védve voltunk. A csapat összes tagja a Góliát
sziklája alatt találkozott és itt döntődött el a Csukás-csúcs kikerülése (1750
m / 10,45 h). A hatalmas szél miatt – amely vadul kavarta a havat – értelmetlen
lett volna a csúcs támadása. Így a csúcs alatti kerülőutat választottuk a
menedékház irányába. Piros kereszt jelzést követtük keletre. A széltől egyre
védettebb voltunk, ahogyan egyre lennebb jutottunk.
A menedékháznál sok emberrel találkoztunk, akik többnyire autókkal jöttek
fel (1530 m / 12,00 – 13,00 h). A ház keleti oldalában kényelmesen
elfogyasztottuk elemózsiánkat, majd egy jólmegérdemelt csoportkép után
indultunk is lefele a Medve völgyön.
Itt már turisták hadával találkoztunk, akik gyalogosan, vagy inkább
terepjáróval mentek fel-le a menedékház irányába, illetve irányából. Kényelmesen
gyalogoltunk, a szélmentes erdős útvonal alkalmat adott egymással való
beszélgetésekre. Így észre sem vettük amikor a Medvék völgyének a torkolatához
értünk (1000 m / 14,30 h). Itt már vártak ránk a két legnagyobb autónk, be is
fértünk mindannyian a közelben levő hágóig. A Bratocsa hágón búcsúztunk el
mindannyian egy sikeres túra után.
Köszönöm szépen mindenkinek a túrán való részvételt. Köszönöm a csapat
gyorsabb tagjainak, akik bevártak a Góliát sziklája alatt, ahonnan a jó döntés
után folytattuk tovább utunkat. Ez emberségből és csapatszellemből tízes
mindannyiatoknak, ahogyan ezt élőben is elmondtam Nektek.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése