Már megszokottan tavaszias időjárás jellemezte január 22-ét, 2023-as évben. Heten indultunk bérelt mikrobusszal Sepsiszentgyörgyről Vámoshídpusztára. A helyi szállítóvállalat cégjének egyik sofőre pontosan érkezett a találkahelyre, így rövid idő alatt kényelmesen eljutottunk túránk kiindulópontjába (500 m / 8,00 h). Az Olt-folyó töltésén mendegéltünk egészen a Veczer-kő aljáig, útközben a vízparton portyázó madarakat próbáltunk fényképezgetni, több-kevesebb sikerrel. Különleges módon kormoránokat és hattyúkat figyeltünk meg. Közben a sárban kisebb macinyomokat fedeztünk fel, óvatosságra intve bennünket.
A Veczer-kő alatt elhaladva hamarosan toronyiránt felkapaszkodtunk a dombtetőre, egyben a Baróti-hegység gerincének déli pontjára. A Veczer tetején csodálatos kilátásban volt részünk inkább északra és keletre. A Kárpátkanyar hegyeinek magasabb részei kövér fellegekkel voltak beburkolózva, ezáltal jelezve, hogy bőséges havazás van jelen ezen tájakon. Székelyföld ezen déli pontján nem fenyegetett az időjárás komolyabb csapadékkal, a magas felhőplafonnak köszönhetően a Csomádig is elláttunk. A Strázsa-és Barabás-tető után egy különleges látványban volt részünk éspedig a Fogarasi-havasok legkeletibb magaslata, az Urlea tűnt ki néhány percig egy napsütéses ablakban. Fantasztikus látvány volt!
A Lenkert erdejének szélén álltunk meg ebédelni (680 m / 11,00 – 11,30 h). Ha eddig többnyire tisztáson gyalogoltunk, innen erdei utak váltották fel útvonalunkat. Nagy tócsákat, sarakat próbáltunk kikerülni, inkább a jelzett út szomszédságában gyalogoltunk. A jelzések kifogástalan állapotban vannak, nagyon jól láthatóak, igaz a hatalmas tisztásokon elkelne néhány vasból készült cölöp, amelyre turistajelzést festenek. Mivel edzett túrázókból állt össze csapatunk, nagyon jó iramban haladtunk. Ennek köszönhetően hamar elértük a Keresztény legelőt, ahol a főgerinctúránkat befejeztük. Csoportképet készítettünk egy víztározó tetején, háttérben a Görgő csúcsával (710 m / 12,45 h).
A jólismert piros pont körút szakaszán indultunk tovább városunk felé. Végigszáguldottunk a legelőn, majd egy erdős rész után a Szalamáj tisztáson találtuk magunkat, ahol juhok legelésztek a hatalmas területen. Csereerdőben folytattuk utunkat a Kéni pusztáig, egy kis kitérővél meglátogattuk a “sámánfát”, ahol Unikummal ünnepeltük túránk utolsó szakaszát. Ezen a vasárnap délután meglepően sok ember járt a környéken. Mi is könnyedén besétáltunk az Orotvány tetejére, ahonnan gyönyörűen elénk vetítődött városunk látképe. A Pacé oldalán ereszkedtünk be a gyümölcsös részbe, pontosan házunkig kísértek kedves túratársaim, barátaim (550 m / 15,10 h / 24 km).
Köszönöm a gyönyörű napot, jó társaságot és a felfrissítő kirándulást! Jó pihenést mindenkinek!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése