2023. július 23., vasárnap

Egerszékről a Szellő tetőre, júl 22

28-an vállalkoztunk Zsigmond Éva felfedező túrájára a Csíki-havasok elbűvölő táján. Ezúttal a jólismert Szellő tetőt egy eddig ismeretlen irányból közelítettük meg sikeresen. 2023 július 22-én szombaton gyülekeztünk Csíkszentmárton központjában, ahová sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, gyergyói és kézdivásárhelyi kirándulók érkeztek. Autóinkkal továbbhaladtunk a kifogástalan állapotban levő aszfaltos úton az egerszéki elágazásig, majd jó minőségű makadámon megérkeztünk Jóska bácsi házához Egerszékre. Autóink leparkolása után Éva túravezetőnk köszöntötte az egybegyűlteket, majd közölte, hogy Jóska bácsi nyugdíjas erdész is velünk tart, a környék jó ismerője.

Borongós időben indultunk tehát a takaros háztól felfele a völgyön (1000 m / 8,20 h). A nap folyamán a felhők szertefoszlottak és egyre jobb időjárásban túrázhattunk. A Farkasok szere irányába mentünk, majd egy sáros-vizes szekérúton az Ágas-havas nyergébe jutottunk. Egy rövid pihenő után a Gyürke patakon keresztül ereszkedtünk be a Csobányos-patak jóval szélesebb völgyébe (1040 m / 10,20 h). Átkeltünk a patakon ki mezítláb, ki bakancsban szökdösve a köveken, majd elértük a jó minőségű makadám utat, amelyen a Menaságba lehet jutni.

Rövid pihenőt tartottunk míg összeverődött a csapatunk. Egy újabb kis patak mellett kapaszkodtunk felfele a Szellő mellékgerincéig. Hamarosan megérkeztünk és a tisztáson visszapillanthattunk az eddigi utunk nagy részére. Letelepedtünk a napsütötte nyeregben felfrissíteni erőnket, jólesett falatozni a még enyhén vizes fűben (1170 m / 10,50 – 11,20 h).

Evés után folytattuk utunkat immár a mellékgerincen, a megjelenő piros kereszt jelzést követve. Az erdőben folyamatosan bukkantunk rókagombatelepre, de volt szép számmal galambhátú és borsgomba (piruló galóca). Ez természetesen lelassította a csapatot, mivel szinte mindenki igyekezett beszerezni a tokánybavalót. A gombákon kívül szamócát és áfonyát is lehetett legelészni, a Természet nagyon bőkezű volt hozzánk ezen a kiránduláson. Egyre fennebb érve kijutottunk a gyephavasra és csodálatos kilátásban volt részünk, főleg a déli és keleti látószög irányába. Teljes mértékben szinte átölelhettük a Hargitát, a Csomádot és a beékelődő Tusnádi szorost. Ilyenképpen észrevétlenül telt az idő és hipp-hopp máris a Szellő tetőn álltunk (15 km / 1494 m / 13,25 – 13,55 h). A gyönyörű táj megfigyelése közepette megebédeltünk, majd elkészítettük az elmaradhatatlan csoportképet. Pontosan a csúcs mellett komoly menedékhely épül, hálózsákban lehet aludni a padlón akár nagy csapatnak is.

Elbúcsúztunk a Szellő tetőtől és egy meredek ereszkedőt követtünk az esztenáig. A kutyák annyira aludtak, hogy észre sem vették a 28 személy áthaladását, csak akkor ébredtek fel, amikor a hideg vízű forrásból feltankoltunk. Így már csak a búcsúugatásukat hallhattuk tisztes távolból. Közben a Kárpátok főgerincének a jelzésén gyalogoltunk a piros sávon. Rövidítés érdekében valamelyest lefaragtunk az útvonalból, elhagytuk a főgerincjelzést és a Felső Tomot gerincén ereszkedtünk be ismét a Csobányos patakába egy esztena közelébe, csak jóval fennebb voltunk mint a délelőtt amikor átkeltünk a patakon. Jónéhány kutya már messziről üdvözölt, sokkal éberebbek volt a Szellő alatti társaiknál. Itt ismét csatlakoztunk a főgerinc jelzésbe és folytattuk utunk további szakaszát. Egy folyamatos emelkedő után az erdőben, kijutottunk a Menaság felé vezető makadám útra. Ezúttal a Szolga-patak fejében jártunk és a melegben pihenőt tartottunk. Egy megfakult térkép állt az út szélén, de tanulmányozható volt (1180 m / 15,45 h).

Pihenő után az utunk utolsó szakasza következett. Felkapaszkodtunk a Gyürke tetőre, majd az Ágas- és az Endre-tető után elhagytuk a piros sáv főgerinc jelzést. Pontosan Egerszék fölött voltunk, így be kellett jutnunk a völgybe. Jóska bácsi szakértelme nem hibázott, hiszen pontosan betájolta az útvonalat és egy kevésbé járt ösvényen leereszkedtünk a völgybe. Körtúránk itt véget is ért, ahogyan ráléptünk a makadám útra Egerszék felé. Innen már egy töpés volt a házikó, ahol autóink vártak (31 km / 1000 m / 18,20 h).

A túrának tehát vége volt, elbúcsúztunk Évától a közeli viszontlátás reményében. Néhányan halvacsorára maradtak a helyszínen kifogott és elkészített pisztrángokból. Csodálatos túranapnak tettünk pontot a végére, köszönjük a részvételhez való lehetőséget!

Fotók itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése