IX. Kovács István-emléktúra a Csomád hegységben, aug 13

Hűvös vasárnap reggelen szálltunk le Tusnádfürdőn a vonatról, 2023 augusztus 13-án. Összesen 21-en gyűltünk össze a helyszínen Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről. Ismertettem röviden a település történetét, a bejárandó útvonalat és természetesen a néhai Kovács István barátomról is szó esett. Az Ő emlékével indultunk útnak a Csomád hegységbe (610 m / 7,30 h).

Kék sáv jelzést követtük kifele a városból, majd a házak után egy nem túl meredek, de kitartó útszakasz következett a sötét fenyveserdőben a nyeregig. A Várvápa patakán jöttünk fel eddig, majd Vár-tető mellékgerincén haladtunk tovább. Kék pont jelzést követtünk és egy kis kört írtunk le a Vár-tető közelében. Közben megálltunk egy pihenőnél reggelizni (1050 m / 8,50 – 9,20 h).

Reggeli után egy tisztáson meneteltünk végig, helyenként derékig csihányban. Végre kikeveredtünk e kellemetlen szakaszból és visszatértünk a Várvápa-patak fejéhez. Kényelmes útszakasz következett a Csomád-nyereg irányába. Elvétve találtunk málnabokrokat és ízletes gyümölcsét fogyasztottuk. A Csomád nyeregben rövid időre megálltunk és ismertettem a hegység néhány érdekességét (1210 m / 10,20 – 10,40 h).

A kráter széléről hamar beereszkedtünk a Szent Anna-tó látogatóközpontjához, ahol a padokra kiülve hosszasan megpihentünk (1070 m / 11,00 – 12,40 h). Nagyon sok ember jött fel autóval, mi egy nyugodtabb helyet választottunk és ott töltöttük időnket. Ezekután a kialakított ösvényen lesétáltunk a tó partjára, ahol egy nagy fa árnyékában kifeküdtünk és élveztük a Természet által nyújtott nyugalmat (950 m / 13,00 – 14,20 h).

A hosszú pihenő után csoportképet készítettünk és elindultunk Sepsibükszád felé a kék kereszt jelzésen. Ha már bejöttünk a kráter aljába, ki is kellett jönni onnan. A Tóbércről azonban csak lefele kellett haladnunk a túránk végéig. Ahogyan kijöttünk az erdőből, kilátásunk nyílt a Kárpátkanyar hegyeire, azonban a szemből sütő Nap megakadályozta, hogy gyönyörködjünk a panorámában. A Bugyogó-borvíz forrásából jó nagyot ittunk, megtöltöttük palackjainkat, majd megérkeztünk a falu szélére. A falu határában, a mezőn és a temető mellett jöttünk el és a végén egy makadám úton értük el a túranapunk végpontját, a sepsibükszádi vasútállomást (600 m / 16,40 h).

Nagyon köszönöm a csodálatos társaságotokat és várlak máskor is Benneteket!

Fotók itt