2018. augusztus 20., hétfő

Leaota-túra, aug 19


2018 augusztus 19-én vasárnap, kilencen gyűltünk össze a Brătei völgyben található vadászmenedékháznál. A hegységet a keleti oldalról szándékoztuk kimászni, eddig egy számunkra ismeretlen útvonalon. Autókkal a Ialomița völgyön jöttünk fel, majd a Brătei völgyön egészen a fent említett házig. A főúttól még 14 km-t autóztunk, amelyből 4 km jó aszfalt, 8 km rossz állapotú makadám és újabb 2 km immár jó állapotú makadám.

Autóinkat leparkoltuk a vadászház előtt és kezdtük böngészni a térképet. A piros kereszt jelzés, amelyet kerestünk, sikeresen meg is találtuk, épp számunkra kedvezőtlen irányba mutatott. Éspedig a Bucsecs hegységbeli Bolboci-tó irányába.  A Leaota felé semmi. Térkép szerint a háztól rögtön lejjebb kellett volna legyen a beindulás, de nem találtunk erre utaló ösvényt. Későbbiekben felfedeztünk egy másik házat, kicsivel fennebb. Na ez volt a térképen szereplő erdészház és nem az új vadászház, amely a régi térképen nem is lehetett rajta. Nos megnyugodtunk és indulhattunk felfele az immár megtalált piros kereszt jelzésen (1250 m / 7,20 h). Egy kis kutyus is hozzánk szegült a háztól és velünk tartott a nap folyamán.

Reggeli tornának beillő 500 m szintkülönbség következett viszonylag rövid távon. A nagyon meredek szakaszt azonban problémamentesen küzdtük le nyugodt iramban, rövid pihenőkkel. Közben még áfonyát is találtunk, amely kóstolgatása kellemesebbé tette ezt az útszakaszt. Egy erdőirtásos rész következett, ahonnan már látszott az első kétezres csúcs a Leaota hegységből éspedig a Rătei gyephavas orma. A tisztás szélén letelepedtünk reggelizni (1700 m / 8,45 – 9,15 h).

Pihenő után ismét rövid ideig erdőben haladtunk, immár jóval enyhébb terepen. Elértük az erdőhatárt, és minél fennebb egyre szebb kilátásban volt részünk. Rögtön az erdőhatár fölött szinte embermagasságú fűben haladtunk. Először a Rătei csúcsának a megmászása következett. Meredek- és enyhébb emelkedők váltogatták egymást, rövid pihenőket iktatva be haladtunk egyre feljebb. Itt a jelzés jóformán eltűnik, csak egy-két kőre volt felfestve, az is régen. Jó kilátás esetén nincs is szükség jelzésre, azonban ködben feltétlenül kell használni az iránytűt. Nos nekünk a kilátással nem volt baj, csodálatos napsütést kaptunk délelőtt folyamán. A Rătei csúcsáról már megpillantottuk a hegység legmagasabb pontját, amelyet alig háromnegyed óra múlva el is értünk (2133 m / 11,30 – 12,30 h). A felhők kezdtek gyülekezni, de így is szépen láthattuk a Bucsecs nyugati oldalát és a Királykő teljes gerincét, illetve annak keleti oldalát. Falatoztunk, pihentünk és a végén csoportképet készítettünk.

Mivel délutánra eső volt beharangozva, így indultunk is lefele. Ugyanazt az utat követtük mint felfele. Elindulásunktól kevés időre el is kezdett esni az eső. Az erdőhatár fölött ez kellemetlenebb volt, de aztán beérve az erdő védelmébe, ez elviselhetőbbé vált. Egy időszakra el is állt az eső, kisütött a Nap és mire kezdtünk száradni, arra ismét következett az újabb felvonás. Leértünk az erdészházhoz, nagyon közel az autókhoz, de a ház előterében sikerült behúzodnunk az eső elől. Hamarosan el is állt és visszasétálhattunk a járműveinkhez. A kis kutyus visszakerült a gazdijához, így mindenki boldog volt (1250 m / 15,00 h).

Köszönöm szépen e szuper társaságnak, hogy eljöttetek e felfedező túrára és együtt sikeresen le is bonyolítottuk. Vidámság és jó hangulat jellemezte a napot, szép emlékekkel gazdagodva. Ennél rosszabb sose legyen!

Fotók itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése