Kijózanító-túra, jan 2

A 2019-es évet is immár 26. alkalommal a hagyományos kijózanító túrával kezdtük. Január 2-án a sepsiszentgyörgyi stadionnál volt a találka, ahol 21 személy gyűlt össze, ezen kívül 4 szép kutya. A helyi túrázók mellett egyik szegedi tagtársunk is eljött, illetve köszönthettünk egy nagybányai EKE-tagot is.

Nekünk is sikerült részt vennünk a családdal, de nem vállalhattuk be a kicsi gyerkőcökkel a hosszabb variánst, ezért Sugásfürdő előtti tetőig felautóztunk és onnan indult számunkra a gyalogtúra. Igazi téli tájban indultunk, felhős égbolttal és kitartó, de nem erős széllel. Szép lassan mendegéltünk felfele, egyre mélyebb hótakarót taposva. Elértük a Baróti-hegység főgerincét a Szármány-puszta szélén. Elméletileg a társaság többi tagjaival itt kellett volna találkozzunk, de mivel ők még nem értek ide, így folytatnunk kellett utunkat. Egy telefonos kapcsolat segítségével azonban megtudtuk, hogy hamarosan beérnek. Így is történt, megjelent két fiatalember egy kutyussal, akik előörsként haladtak előre, előkészíteni a tűznek a terepet. A társaság többi tagjai is utolért bennünket, egymást személyesen üdvözöltük az új év alkalmával.

Ezentúl a 25 fős csoport egyben folytatta útját a Gyertyános-kút felé. Boldogan tapasztaltuk, hogy az egykoron elültetett kis fenyőfák mostanra igazi szálfákká nőtték ki magukat. Sajnos az egyre gyakrabban történő tarvágások helyszínei is megszaporodtak, újabb és újabb tisztásokat eredményezve.

Csodálatos téli tájban érkeztünk meg a helyszínre. A hó vastagsága sok helyen lábszárközépig ért, a gyerekeknek valóságos élmény volt e nagy hóban hancúrozni. A még álló öregebb fenyők hatalmas ágai csak úgy roskadoztak a hótól. Mindenki saját finomságait összevetve és a Gyertyános-kút vizének kombinációjából, nagyon finom két üstös tokány készült. Sajnos nem mindenki kóstolhatta meg a finomságot, mivel négyen nem várhatták meg a tokány elkészülésének pillanatát. Jóformán minden kaját sikerült „elpusztítani”, jól is esett a meleg étel e zimankós időben. Az étel után következett a különböző borok összeforralása, amely Lajos bácsi szakszerű tudásával készült, Isten tudja hányféle fűszerrel bolondítva.

Késő délutánra járt az idő amikor a családunkkal elbúcsúztunk a csapattól, hiszen vissza kellett térjünk az elhagyott autónkhoz. És természetesen azt sem akartuk, hogy teljesen ránk esteledjen a gyermekekre való tekintettel.

Nagyon jól éreztük magunkat ezen az évnyitó kijózanító kiránduláson. Köszönjük Lajos bácsinak, hogy ilyen sok éven keresztül fáradhatatlanul és kitartóan megszervezte ezt a nemmindennapos kiruccanást. Kívánjuk, hogy még hosszú éveken keresztül ugyanezt tegye. Az elkövetkezőkben szeretnénk, ha a Tagság minél nagyobb létszámban venne részt főleg a hagyományos eseményeinken egy jó csapat összekovácsolása érdekében.

Fotók itt