Telet meghazudtoló időjárással fogadott Sepsibükszád vasútállomása, ahová 19-en érkeztünk. A reggeli sötétségben hatalmas tócsákkal teli úton mentünk fel az Alsó Sólyomkő sziklája alá. Innen továbbállva immár világosságban érintettük a Dobrica vadászházat, amely egy csodálatos tisztáson helyezkedik el. Erdő között indián ösvényeken (ahogyan a túravezetőnk nevezte) víztől telített avarban jutottunk el a Fenyőfarki borvízhez, ahol megpihentünk és reggeliztünk.
Egy másik ugyancsak indián ösvényen gyalogoltunk vissza az Alsó Sólyomkő alá, majd felmásztunk annak tetejére. Épp a felhőplafon alatt jártunk, így beláthattunk a szó szerint lábunk alatti Olt völgyébe. Bejártuk a bunkereket, majd a tetőn csoportképet készítettünk. Visszatértünk a szikla alatti nyeregbe, ahol nagyon jó hangulatban töltöttük az elkövetkező órákat a tűz mellett. Még egy pásztor a rengeteg kutyáival is hozzánk szegődött. Hagyomány szerint a karácsonyfa diszítése sem maradt el, majd a körülötte levő csoportkép sem.
Túravezetőnk meglepetést tartogatott számunkra, hiszen elvezetett bennünket egy szabad termálvízhez pontosan az Olt mellett, ahol jónéhányan lemostuk magunkról a 2020-as év keserűségeit. Hű...de nagyon jól telt. Túránkat a közelben levő sepsibükszádi vasútállomásnál fejeztük be, a reggeli kiindulópontunknál.
Méltóképpen fejeztük be az idei túraévet. Különleges köszönet a Szegedről és Marosvásárhelyről érkező résztvevőknek. Köszönjük Jártó Gábor túravezetőnek a hagyomány ápolását!
Fotók itt
Gondolám leírod, hogy milyen nagy meglepetést okoztam. Kurva kemény volt a csúcs kimászása. Késöbb elkezdem feltölteni a képeket, bocs, hogy ilyen készön.
VálaszTörlés