Az elmúlt napok nem normális meleg időjárását, hirtelen lehűlés követte. Ami februárban nem is meglepő. 2021 február 13-án szombaton reggel 15 személy gyűlt össze a Sugás-áruház előtti parkolóban. Onnan autókkal mentünk Egerpatak irányába, a rétyi Nyíren keresztül. Egy kis becsúszásos incidens történt épp a túravezetőnk – Jártó Gábor – autójával, de szerencsére egy egerpataki malom tulajdonosa traktorával megoldotta a problémát. A falut elhagytuk és a mezőben hagytuk a járgányokat egy mezei út szélén.
Az idő szépnek bizonyult, hiszen a Nap is kikandikált a felhők között, Igaz, a napsugaraknak jóformán semmi ereje nem volt, hiszen ezen a napon a szél különösképpen főszereplőt játszott a túránk során. Indulásunk előtt túravezetőnk röviden köszöntötte a társaságot. Sokat nem lehetett szaporítani a szót, az erős szél és hideg miatt. Én személy szerint örvendtem, hogy találkozhattam rég nem látott barátaimmal, akikkel régebben gyakran túráztunk együtt.
A Fergettyű-vár dombjára mentünk ki először. A csupasz terepen vígan süvített a csontig hatoló hideg szél. A -12 fokos hőmérsékletet ennek köszönhetően jóval kevesebbnek érezhettük. Ezen a túrán jól el lehetett bírni a vastag polárt plusz a pihekabátot. Fejünkre polármaszkot, sapkát, csuklyát tettünk, így vígan túrázhattunk ezekben a kondíciókban. A Fergettyű-vár tetejéről elég szép kilátás nyílt főleg a Bodzai-hegység irányába. Ezen kívül a környék közelebb falvai is látszottak: Nagyborosnyó, Bita, Egerpatak, Sepsimogyorós. Túravezetőnk igyekezett elmesélni a vár történetét, már amennyire a fagyos szél engedte.
Leereszkedtünk a dombról és újabb emelkedő következett, az Ordító-vár felé. A szél erejét itt éreztük a legjobban, szerencsénkre hátból fújt. Így segített is nekünk az előrehaladásban. A vár halmának tetejéről az erdő felé vettük az irányt. Ez a rövid szakasz bizonyult a legkegyetlenebbnek, mivel irányt változtatva, pontosan szembe kaptuk a szelet. A csereerdőben lecsillapodtak a kedélyek, és megszabadulhattunk néhány ruhadarabtól is. Egy kis emelkedő után rövid időre megálltunk pihenni és néhány falatot megenni. Hosszabb pihenőről nem is lehetett szó, igaz a társaság sem volt fáradt.
A Szeredőponk felé tartó gerincen álltunk, innen lefele folytattuk utunkat. Az erdőben végig védve voltunk az erős széltől, így jóval kényelmesebben haladhattunk. Az autókhoz való visszatérés azonban ismét nyílt terepen történő túrázást vett igénybe, itt ismét tapasztaltuk a fagyos szél erejét. Szerencsésen és problémák nélkül érkeztünk vissza a kiindulópontunkhoz 9 km gyaloglás után.
A túra végeztével megköszöntük Jártó Gábor szervezőnek a lehetőséget. Bármilyen időjárásban öröm vele menni, hiszen helytörténeti tudásával el tudja bűvölni a turistaközönséget. Köszönjük Gabi ezt a szép napot!
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése