Erdély több városából gyűltünk össze az emléktúra alkalmából, immár ötödik alkalommal. Nagybányáról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról jöttek résztvevők megemlékezni egykori barátunkról. 2022 október 28-án pénteken este gyülekezett a csapat egy része a Kolozs megyei Csúcsán, a kolozsvári EKE tulajdonában levő házánál. A késő esti érkezésünket gyors lefelkvés követte, majd másnap reggel autókkal igyekeztünk a kőrösrévi sportcsarnokhoz, a túránk kiindulópontjához.
Itt alakult ki a teljes csapatlétszám, ami összesen 25 túrázót jelentett, ebből 11 gyerek volt. Kellemes idő fogadott bennünket, sőt akár túl kellemesnek is lehetett értékelni, figyelembe véve a kalendárium időpontját. Egy rövid köszöntő és megemlékezés után elindultunk egy meredek kapaszkodón, amely felvezetett a szoros jobb oldalának tetejére. Több helyen az ösvényünk kivezetett a szakadékok szélére, ahonnan gyönyörű kilátásban volt részünk az alattunk elterülő területekre. A sok-sok kilátóhely lényegesen lassította menetelési ritmusunkat, ezért alig vettük észre az idő múlását. A jobb oldal talán legszebb kilátóhelye, a Kereszt-kilátónak elnevezett szikla volt. A társaság teljes egészét sikerült lencsevégre venni ezen a nem túl tágas, de lapos tetejű sziklán. Levonultunk a völgybe, majd a vasút mellett a Zichy-barlang nyílásához sétáltunk.
Előre megbeszéltük jelenlétünket az ott tartózkodó hölggyel, tehát tudtak az érkezésünkről. Mivel épp egy csoport tartózkodott a barlangban és mivel már a délidő jócskán elmúlt, ezért a helyszínen levő padokon elhelyezkedve megebédeltünk. A másik csapat kijövetele után, libasorban vonultunk be a föld alatti tájba, ahol magyar nyelvű idegenvezetőnk igyekezett elmagyarázni a tudnivalókat. Az egy órai bent tartózkodásunk alatt sok-sok érdekességgel gazdagodtunk és néhányunkban feléledt a barlangászat iránti vágy. Sőt jónéhány gyerek rendkívülien izgatottan tapasztalták e különleges világot. Kiépített lépcsőkön és átjárókon könnyen felfedeztük a barlang turisták által járható részét.
A barlangból kiérve már késő délutánra járt az idő. Ezért néhányan úgy döntöttek, hogy az egyenes úton mennek vissza az autókhoz, a szoroson keresztül. Mi többiek tartottuk az eredeti tervet, hogy a szoros bal oldalának vonulatát is bejárjuk. Egyáltalán nem csalódtunk a választásban, noha egy különleges kilátóban részesültünk, de a lemenő Nap fényében pontosan a legszebbnek bizonyult az utunk során. A Devencei barlangok melletti meredek ereszkedőn jöttünk vissza a völgybe, sőt a 3-as számú barlangba is bementünk lámpáinkkal, ameddig lehetett. Visszatérve a völgybe egyre hűvösebb kezdett lenni. Egészen a Zichy-barlang bejáratához kanyarodtunk vissza ismét, majd a hídon átmenve a vasút vonalát követtük végig, a gyerekek nagy örömére. Még egy alagútat is kipipáltunk utunk során és volt szerencsénk egy épp arra közlekedő vonatot is tapasztalni egész közelről. A szorosból kiérve rátaláltunk autóinkra és az ott várakozó túratársainkra. A csúcsai csoportunkkal visszautaztunk a házikóhoz, ahol az egész este nagyon jó hangulatban telt. Bent a csempekályha melegénél a gyerekek szórakoztak, kint finomságokat sütöttünk, közben felevenítve az Endre-féle emlékeket.
Vasárnapi reggelit követően búcsúztunk egymástól. Néhányan azonban nem haza indultak, hanem visszamentek a szorosba vasalt utat mászni. Csodálatos hétvégében volt részünk, köszönjük szépen mindenkinek a részvételt. Jövőre is találkozunk ismét, immár a Zernyesti szorosban.
Fotók itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése