Gyönyörűszép őszi napban volt része mindazoknak a 31 résztvevőnek, akik
szombaton úgy döntöttek, hogy eljönnek a Bodoki havasokba. A málnási
találkozást követően indultunk a kék pont jelzéssel ellátott ösvényen (580 m /
9,20 h). Már az indulásnál egy izgalmasabb pillanat következett, vagyis a
patakon való átkelés. Persze ez nem okozott poblémát. Aztán bemelegítőnek
megtette a hatását a Herecz-vára felé meredek kapaszkodó. A 12 gyerek azonban friss erőben voltak a
teljes energiájukat bevetve hősiesen kimászták ezt az akadályt is. Azonban ne
felejtsem el a velünk tartó Linda kutyus rendkívüli munkáját, hiszen neki is
köszönhető a gyerekek szórakoztatása, ezáltal feledve a fáradtságot.
A vártetőn megálltunk egy hosszabb pihenőre, majd innen a Hintók útját
követtük a gerincen a Kincsás felé. E hosszabb útszakaszon igazi őszi erdei
tájkép fogadott. A Nap besütött a kopaszodó fák közé, mi pedig a száraz avart
rugdostuk felfele, közben szívtuk a kellemes specifikus erdei illatot. Lassan
haladtunk mindenkit bevárva, ezalatt Linda kutyus tette a dolgát a gyerekekkel
szórakozva.
A Kincsás-vár alá érve ismét egy hosszabb pihenő következett. Itt már
előttünk állt a kirándulásunk célpontja, a Bodoki-tető. Néhányan
felkapaszkodtunk a felettünk levő vártetőre, a többiek addig pihentek. Aztán a
Zoltán kútja felé vettük az irányt, ahol víztartalékjainkat feltöltöttük. A vályúkban
való gyerekes pancsolás után egy utolsó erőfeszítéssel kimásztunk a Bodoki
tetőre (1193 m / 13,40 – 15,30 h).
A tetőről gyönyörű kilátásban volt részünk főleg a lábunk előtt elterülő
Alsó Háromszéki medencére és észak felé a Kakukk-hegy irányába. A Kárpátkanyar
hegyei és a déli magashegyek is látszottak, már amennyire megengedte az enyhén
párás levegő. A hosszabb pihenő alatt szalonnát és kolbászt is sütöttünk, a
gyerekek zöme jól kihancúrozta magát. A tetőről majd néhány társunktól
elbúcsúztunk, mivel hamarabb haza akartak érni. Mi még kifeküdtünk és élveztük
az őszi napsugarak kényeztetését.
Eljött a lefele indulás ideje is. Most már sokkal gyorsabban haladtunk, a
gravitáció megtette a hatását. A Hintók útján levő avart jól feltúrtuk, nagyon
jó kedvűen ereszkedtünk lefele. A legélvezetesebb a gyerekek számára azonban a
Herecz vártól lefele való legurulás volt. Szó szerint lehet értelmezni, hiszen
a több mint 100 m-es meredek szintkülönbséget sikítozva, nagy ricsajjal
gurulták végig az avarban. Amúgy csengett az erdő. Ilyen körülmények között
érkeztünk vissza autóinkhoz és búcsúztunk egymástól (580 m / 18,00 h).
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a kiránduláson való részvételt és
szeretettel várunk mindenkit az elkövetkezőkben.
Fotók:
Meg egy par foto: http://unixpla.net/site/lbox.php?gid=45
VálaszTörlés